Református Kollégium, Kolozsvár, 1899

65

Az ekként felébredt nemzeti szellem megszűnteti a korábbi külföldieskedést; az idegen gyárosok „honi“-czég alá bújnak, hogy árúiknak kelendőséget szerezzenek. A magyar iparpártolásban valóságos verseny támad; „a honi iparczikkek terjesztésében különösen gr. Batthyáni Lajosné és gr. Károlyi Györgyné tüntették ki magukat, a miért Pesten fáklyászenével tisztelik meg őket; az 1845. év farsangján tartott pesti védegyleti bálban, valamint a vidéki bálokon férfiak és nők honi kelmékből készült magyar ruhában jelennek meg; a „Honderű“ Párisban készült divatképeit itthon készült divatképekkel cseréli fel.*)

Az iparos-egylet sikeres iparműkiállításokat rendez; az iparvédegylet 145 vidéki osztálylyal hálózza be az országot.- A mozgalom lelkes terjedésével 1844. május 5-én Pozsonyban ugyancsak a Kossuth Lajos kezdeményezésére gr. Batthyáni Lajos elnöklete alatt, 350,000 pengőforint alaptőkével „Magyar Kereskedelmi Társaság“ alakul és 1844. decz. 22-én Pesten gr. Batthyáni Kázmér elnöklete alatt 1 millió p.-forint alaptőkével „Gyáralapító Társaság“. A magyar ifjúság Deák Ferenczet e társaság alakuló közgyűlésen mondott beszédéért fáklyászenével tisztelte meg. A „gyáralapító társaság“ tagjai sorába belép gr. Széchenyi István is 5 ezer pengőforinttal. Azonban a Kereskedelmi Társaságot igazgatója, ifj. Szabó Pál, a gyáralapító-társaságot pedig pénztárnoka— mintbr. Podmaniczki Frigyes írja —valami Kovács nevű sikkasztással tönkretették.

A védegylet azonban nem kisebb buzgalommal működik tovább.

Közömbösöktől és bölcselkedő kishitűektől, kik csak egyedül magukat számítva a jobb kivételek közé, divatsze- riien hangoztatják a „magyar szalmalángot“ s kisebbítik minden magasabbra törő actiónkat, sűrűn halljuk a most legkedvezőbb körülmények között országosan megindult mozgalom irányában is a csüggesztő szavakat: „Azactiónak nem lesz sikere, hiszen a híres védegylet is elaludt ered’) Sz. S. A m. n. t. 9. k. 612. 1

5