Református Kollégium, Kolozsvár, 1899
— 64 — A hazai termelés és ipar elmaradásából származó nagy veszélyt, valamint a fellendülésükből jövő új és hatalmas erőt észrevették már nemzetünk ama halhatatlan nagyjai, kik az új Magyarországot megteremtették, Kossuth Lajos, Deák Ferencz, br. Vesselényi Miklós. „Kossuth Lajos hatalmas ékesszólásával csakhamar közmeggyőződéssé érleli azt az eszmét, hogy nemzetünk örökké gyönge és tehetetlen lesz, ha a kereskedésben és iparban az idegenek uralmát türjük, ha nemzeti forgalomrendszer és gyári cultura alapítására nem törekszünk s ha védvámokat nem állítunk tel.“ *) így mielőtt a törvényhozás tehetne intézkedéseket az ipar fejlesztése érdkében, Kossuth Lajos kezdeményezésére 1841. nov. 13-án a magyar társadalom legjobb erőinek egyesüléséből megalakult az Országos Iparegyesület, melynek első elnöke gr. Batthyáni Lajos. „Kossuth, mint aligazgató, míg egyrészről szigorúan ügyel rá, hogy az egyesület körébe a politika be ne férkőzzék, másrészről az egyesület népszerűségét biztosítandó, mindent elkövet, hogy rövid idő alatt mennél nagyobb eredményt mutasson fel.**) Az Országos Iparegyesület kebeléből kiindulva 1844. október 16-án megalakult az „Országos Védegyesület“; elnökké gr. Batthyáni Kázmért, alelnökké gr. Teleki Lászlót, igazgatóvá Kossuth Lajost s a választmány tagjaivá Deák Ferenczet, gr. Batthyáni Lajost, br. Wesselényi Miklóst, Klauzál Gábort, Beöthi Ödönt, Perczel Mórt, Pulszky Ferenczet, Szemere Bertalant, gr. Phádait s más jeleseinket választják meg. Az egyesület czélja, hogy a magyar ipar pártolásával a nemzetet anyagi önállóságra emelje s megmentse a naponként terjedő elszegényüléstől, az „eltemetéssel fenyegető örvénytől.“ Ennek a czélnak elérése végett a tagok becsületszavukat adják, hogy csak honi mesteremberek által fognak dolgoztatni shogy minőségre való tekintet nélkül semmiféle iparczikkből tudva idegent nem vesznek. ') Sz. S. A in. n. t. 9 k. 554. 1. ”) Sz. S. A m. n. t. 9. k. 558. 1.
