Református Kollégium, Kolozsvár, 1899
6 anyagot lehetőleg egyformán erőssé, s képesssé tegye a háborúnak majdnem emberfeletti fáradalmai, szenvedései elviselésére. Eszközei: a tulajdon képen i tornászat, a fegyver forgatás, a kisebb-nagyobb menetelések, a harc gyakorlatok és a szigorú, absolut fegyelem. A tapasztalás azt mutatja, hogy a katonai nevelés, illetőleg a katonai szolgálat erősíti a testnek minden izmát, de a testi hajlékonyság és az arányos szellemi fejlődés rovására. Ez nem hátrányos katonai szempontból, mert a hadviselésben hovatovább elvész az egyén a tömegben, de hátrányos közművelődési tekintetben, mert a felnőtt embereknek legalább fele katonai kötelezettségben van. Most, az általános védkötelezetiség idejében minden egészséges ifjú életének egyik legszebb szakát, mikor a jövőről alkotott élénk, ifjú álmait képzeletében már-már megvalósítja, tett erőt, munkára vágyat érez, katonai szolgálatban tölti. Az intelligens ifjú idegen légkörbe jut, melynek békói, ólomsúlylyal nehezednek lelkére. Szokatlan a kimerítő nagy fáradnak, az ezt mulhatlanul követő pihenési vágy, a szigorú fegyelemmel járó idő vesztegetés, a tudományszomjas lelkét egészen betöltő vágyak kielégítésére való alkalom hiánya. S ezek miatt hány ifjú veszti életkedvét, és tér rósz útra a katonáskodás alatt. De ha szerencsésen túlesett szolgálatidején, a szerzett tapasztalatoknak nagy hasznát veszi az élet iskolájában. Megtanulta az engedelmeskedést, saját akaratának a másoké alá való rendelését, tanult türelmet, önmérséklést, lemondást és a fáradalmak elviselését. Nálunk jelenleg igen nagy távolság van a polgári társadalomhoz forrt iskolai élet és a katonai élet között. Ha ezt a távolságot, különbözőséget kisebbítni lehetne, bizonyára sokat nyerne a nevelés ügy. Csakhogy a közeledésnek mindkét oldalról kell történnie. Rajtunk áll, hogy az ifjakat testgyakorlatokkal edzetté, a fáradalmakat könnyen bírókká tegyük, a testgyakorlásnál szigorú fegyelemhez szoktassuk; de nem rajtunk áll az, hogy a hadsereg nyelve, szelleme ne legyen idegen a magyarnak, hogy a katonaság ne legyen külön kaszt, hanem része a közéletnek, a társadalomnak.
