Református Kollégium, Kolozsvár, 1898

IX.

Az iskolai év bezárása.

Az 1899. junius 24-én diszes közönség jelenlétében megtartott évzáró ünnepen, az ifjúság éneke után alkalmi imát mondott Tárkányi György vallástanár, melyben szép szavakkal emlékezett meg arról, hogy ez az ünnep gyásznap, néhai püspökünk, Szász Domokos emlékére.

Azután az igazgató mondotta el az alább közetkezd emlék beszédet, melylyel egyszersmind bezárta az isko lai évet.

Az elóljárósági jegyző kihirdette a lefolyt tanévi pálya-dolgozatok eredményét, az új pályakérdéseket, továbbá az üsztöndijasok és jutalmazottak névsorát.

Az iskolai évet bezáró beszéd

1899 június 24-ón, az 1898/9-ik iskolai évet bezáró ünnepen elmondotta Dr. Sárkány Lajos, igazgató.

Evek telnek évek után. A tavaszt nyár váltja tel, a virágból gyümölcs lesz. Némelyik évben keserűség és bánkodás a szántó-vető jutalma, máskor kalászba megy az útszélre és tövisek közé hullott mag is, és hajt 60-szor annyit, százszor annyit. A lefolyt iskolai évünk csendes munkásságban telt el. Tanítványaink jól végezték kötelességeiket, az év a földműves jól termő évéhez hasonlítható. De mennyi közdelemmel jut aratáshoz a gazda ember, mennyi gyomot, konkolyt kell kigyomlálnia, mennyi csalódott remény vezet az óhajtott eredményhez. Es mennyi gyász, gond és bánat érte ennek az iskolának a vezetőit.