Református Kollégium, Kolozsvár, 1893
17 ságot kíván alapítani; kormányzó elnökül Kossuth Lajost nevezi ki, hogy a maga mellé veendő miniszterekkel intézze, felelősség mellett, az ország sorsát; a müveit világ népeitől azon barátság viszonzását kéri, melyet a magyar nemzet nekik felajánl. Áruló az, ki a Habsburg-Lothringeni ház valamelyik tagját tanácscsal, szóval, teltei a királyi hatalom bitorlásában segíti. A függetlenségi nyilatkozat után négy hónapig folyt a függetlenségi harcz. Az oroszok százezrei letiporták szabadságunkat, függetlenségünket. A kifeszített húr zsarnoki kéz durva érintésétől pattant el. 1849. aug. 13-án Világos vára lön a szabadság temetője. A magyar nemzet megmutatta, hogy akar és tud a müveit nemzetek közé sorakozni. A szabadság üstökös csillagaként jelent meg keleten; tündöklő fényének sugárai lehatoltak a magyar nép szívének mélyébe; eljutottak a távol nyugatra is. A fénycsomót Kossuth Lajos vitte magával. Példátlanul sikeres pályájának alkotó része bevégződött, de ő nem vesztette el reményét; a szabadságszeretet fényétől vezérelve kereste azt a pontot, melyre támaszkodva újból megteremtheti a független, önálló Magyarországot. A szabad nemzeteket kereste fel, ezek közt hirdeté ragyogó ékesszólással a magyar nemzet igazát a zsarnoki önkénynyel szemben, hirdeté, hogy a magyar nemzet a szabad nemzetek testvére, a szabadság szeretetében; hogy Európa keleti részén a szabadságnak egyedüli oszlopa a magyar nemzet; hogy a keleti zsarnokság tengerének szélén, magyar földön áll a szabadság világító tornya, melynek kiolthatatlan fénye a magyar nép szívéből fakad. Ez az a nép, melyet eltiportak, ez az a nép, melynek talpra állítása, a szabad nemzetek legszebb hivatása. így ismert meg minket Anglia, az északamerikai egyesült államok ifjú lelkű népe, a franczia és olasz nemzet. Ha Kossuth Lajos nem vett volna részt alkotmányunk és függetlenségünk harczában s csak a száműzetése nehéz napjaiban végzett óriási tevékenységének emléke maradt volna ránk, akkor is örök hála kegyeletével kellene reá gondolnunk. Honnan vette Kossuth e nagy erőt, hiszen menekülése után 30 év múlva is megható vonásokkal írja le hontalansága fájdalmát. „Kifejezhetetlen érzelem-vihar dúlta lelkemet, midőn a világosi fegyverletétel hontalanná tett. ' t o f \
