Református Kollégium, Kolozsvár, 1893
■ és várjon még egy kissé e kívánság, ne lüggeszük lel ezektől azt, hogy a hazát megmentsük. Ez akartam még kérni, uraim, de önök felállónak, mint egy férfiú s én leborulok a nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom, annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem döntendik meg. Ha valaki meg akarja tanúin1', hogy mit bir megtenni egy ébredő, akaratában elhatározott nemzet, olvassa el függetlenségi harczunk történetét egyszer, kétszer, nagyon sokszor s mindannyiszor meggyőződik, hogy a lehetetlenséggel határos feladatokat oldott meg. Egy felszabadított népet fog látni mindenütt, melynek felszabadított jobbágyosztálya nem dob üszköt földesurai lakására, hanem melléje áll, izmos karját csatára szánja s a vérkeresztségben osztozik azon szabadságért, melyet urai a zsarnokságtól csikartak ki az ő javára. Hol találunk ennél felségesebb példát az emberiség történetében ?! Ezt az erőt kartársai között csak Kossuth ismerte a maga valóságában épen úgy, mint a hogy ő volt a legmélyebben meggyőződve a bécsi kormány korlátlan hatalmi vágyainak fékezhetetlenségéről. Ilyen tudás és meggyőződés mellett Kossuthoz illett legjobban, óriási áldozatokra kérni a nemzetet. Ilyen ismeret és meggyőződés mellett egyedül ö az, a ki e pillanatok óta csak elfogadja a kibékítésre tett kísérleteket, de sohasem fejezi ki reményét, hogy sikerre vezetnek. És végül ö az, a ki a helyzetet áttekinteni bírván, elhatározásában szilárd és tántoríthatatlan lehetett. Ha egy fellelkesült nemzet áldozatkészségének irányításában, felébredésében, felhasználásában van dicsőség, akkor ezen dicsőség oroszlánrésze Kossuth Lajost illeti. Nem szólhatok a honvédsereg toborzásáról, szervezéséről, a költségek előállításáról, Jellasich rabló hadjáratáról, az első minisztérium lemondásáról. Azt is csak megemlítem, hogy 1848. szept. 21-én Kossuth a honvédelmi bizottság tagjává, később elnökévé lett. A dicső harczokat. sem beszélhetem el. Kossuth Lajos nem volt katona; Magyarországnak nem volt magyar hadserege; a magyar ezredeket Olaszországba vitték. Semmiből kellett előállítani hadseregeket. A tömegeket meg tudta mozdítni Kossuth, de vezéreket teremteni nem birt. Ezeknek teremni kellett s a mig ezek
