Református Kollégium, Kolozsvár, 1886
Iskolai évet bezáró beszéd. ^Tartotta 1887. junius 24-én Dr. Török István, igazgató tanár. A múltnak tiszteletben tartása, a szebb jövendő alapjainak lerakása, mindig legkedvesebb kötelessége volt intézetünk vezető egyéniségeinek. Ezen szellemijen neveltek fél engem is azok, kik közül egyiknek áldott nyomdokaiba léptem s most, midőn egy évi munka lezajlása után, hivatalos állásomnál fogva, visszatekintek a lefolyt mozzanatokra, e kedves kötelesség alól nem menthetem föl magamat. Az iskolai év elején programmot kellett volna mondanom, de elmulasztottam, mert egy olyan hivatali előd után, ki lelkes buzgó- sága, fáradhatatlan munkássága és széléi körű összeköttetései által intézetünk fölvirágoztatásához jelentékeny mértékben járult, egy oly igazgató után, a milyen dr. Hegedűs István volt. csak arra gondolhattam, hogy példáját kövessem. Mégis választottam két jelszót: »tanulás és törvénytisztelet.« íme, ez az én programmom. Ila e két jelszót meg tudnám valósítani intézetünkben, ha bele tudnám lehelni kollégiumunk ifjúságának leikébe, el merném mondani, hogy a kollégium épületének homlokzatán márványtáblába vésett jelmondat: »Litteris et pietati sacrum« testet öltött. íme, erre törekszem én. Tanító és nevelő intézetünknek oly örök szüksége ez, mely nélkül a társadalomnak s édes hazánknak nem válhatik hasznára. — Első pillanatra kicsinynek látszik e két dolog, de minél többször kellett harczot vívni az iíjusággal a tanulás és törvénytisztelet ügyében, annál inkább meggyőződtem, hogy a tanulás és törvénytisztelet iránti
