Református Kollégium, Kolozsvár, 1886
6 hajlam megteremtése körűi kifejtett fáradozásaink teremnek legál- dottabb gyümölcsöket. Tanult és jellemes férfiakká így lebet idomítani az ifjúságot. Vajha sikerülne ez nekem és tanár társaimnak. Miután a fennebbi sorokban jellemeztem törekvéseim irányát, bátor leszek bemutatni iskolánk egy évi történetének vázlatos képét az alábbiak szerint. Az 1886—87-ik iskolai év 1886. szeptember 6-án ünnepélyesen nyittatott meg. Ünnepélyessé tette e megnyitást azon körülmény, hogy dr. Csernátoni Gyula és dr. Sárkány Lajos választott tanárokat, a mi kedves barátainkat és derék kartársainkat beiktattuk s díszes közönség jelenlétében osztatlan figyelemmel hallgattuk meg székfoglaló értekezéseiket, Adja az ég, hogy szó]» hivatásuknak betöltésében minél tovább fáradozhassanak. Mint új segéderők léptek tanító testületünk kebelébe: Rákosi György vallástanár, Balogh Károly segédtanár és Nagy Albert szaktanító. Az elemi iskolában Tóth Lajos és Csiki Béla okleveles néptanítók. Az iskolai törvényszék, egy tagnak kivételével, mind új egyénekből alakíttatott meg a négy elemi tanító és 3 egyetemi hallgató személyében. Ezen iskolai évben 22 egyetemi hallgató nyert bennlakást s mint magántanító alkalmazást. A gymnasiumban volt 33 magántanító; az elemi iskolában: 14. Összesen: 47. A tanári kar év folytán 18 ülést tartott, melyeken nevezetesebb tárgyak valának a következők: a helybeli három főgymnasiumban nem voltak összeegyeztethetők a vallásórák s e miatt sok zavar és zaklatás fordult elő a vallás tanítás rovására, Ezeknek elenyésztetése czéljából tanári karunk fölteijesztést tett az egyházkerületi igazgató tanácshoz, hogy az illető felekezeti főhatóságok útján eszközölje ki a vallásórák egyeztetését. Megbírálta a tanári kar Graf Jakab Német nyelvtanának új (4-ik) kiadását s dr. Török István, Magyarország történelme czimű kézikönyvét, ajánlattal terjesztvén föl mindkettőt a vallás- és közoktatási minisztériumhoz, elfogadás végett. Képviselőket küldött tanártestületünk, Szabó Sámuel és Geréb Márton személyében, Gáspár János kir. tanfelügyelő 50 éves tanítói jubileumára. — Továbbá elhatározta, hogy időnként jegyzőkönyvre veszi s összegyűjti mindazon jelentéseket, melyek az érvényben levő
