Református Kollégium, Kolozsvár, 1884

37 Történelem. A középkor történelme a népvándorlás kezdetétől Amerika fölfedezéséig. Kézikönyv: „Az egyetemes történelem kézikönyve. Irta Batizfalvi István. II. rész Budapest. 1880. Heti 3 órán tanította Dr. Török István. Mennyiségtan: a) Az algebrai műveletek, közönséges és tizedestörtek ismétlése után: Láncz és közelitó' törtek előállítása, ezek alkalmazása s vissza- változtatása. Viszonyok, arányok fogalma, azok változtatása. Elsőfokú határozott egyenletek egy, két és több ismeretlennel. Hatványozás, egytagú és többtagú ki­fejezések hatványai — egész kitevővel — gyökvonás tevőleges egész gyökmuta­tóval. b) Síkmértan: Vonalak, szögök. Egyenes vonalakkal határolt síkok szárma­zása, alakja, nagysága, helyzete, mérések, számítások Kézikönyv: Algebra és Geometria Mocnik-Klamarik után Wagner. Hetenként 3 órán. Sárkány Ferencz. T e r m észét. Az alsóbb osztályokban szerzett ásványtani ismeretek fel­újítása. és rendezése után taníttatott növénytan. Moszatok, gombák, mohok, ha­lasztók (páfrányok, zsurlók és korp&fűfélék) morphologiai és biológiai tekintetben Nyitva termők, egy- és kétszikű növények morphologiai és systematikai alapon. Hetenként 3 órában. Kézikönyv: A növénytan alapvonalai, Bpest, 1881. irta dr. Róth Samu. Vallástan. Symbolica, A főbb keresztyén felekezetek eonfesssionalis hit­elvei, történelmi és dogmaticus alapon A helvét hitvallás kivonatosan pontonként tárgyalva. Hetenként 2 órán Kiss Kálmán kézikönyve szerint. Magyar nyelv és irodalom. Az elbeszélő költészet tárgya; az epi­kai művek szerkezete. Kisebb epikai művek (beszély, monda, rege). Nagyobb epi­kai művek (hősköltemény, regény, hősbeszély). Drámai költészet és az u. n. ve- gyesnernü költemények (románcz, ballada, idyll stb.) Tekintettel az átme­neti korszakra, ez évben tárgy altatott még főbb vonásaiban a szónoklattan is. Írásbeli dolgozatok és a szónoklattannal kapcsolatosan gya­korlatok az élőszóval való értelmes előadásban. Tankönyv: Névy Lászió „írásmű­vek elmélete" VII. kiadás. Budapest, 1882. Hetenként 3 ólán Dr. Csernátoni Gyula L a t i n n y. és irodalom. M. T. Ciceróból a M. Marcellus és Dejoratus mellett mondott beszéd, s Verginiusból az Aeneis 2-ik könyve fordítva s nyelvta­nilag tárgyilag magyarázva; a Marcellus mellett mondott beszéd- s az Aeneisből 350 sor egyszersmind emlézve. Hetenként 1 óra Szénássy S. tankönyve szerint (Latin mondattan. Pest. 1872.) a mondattan elismétlésére fordittatot : s különös tekintettel az igenevek használatára és mondatkötésre az év folyamáén 17 Írásbeli dolgozat készíttetett. Hét. 6 órán. Görögny. és irodalom, a) Alaktanból: /««-végzet ü igék és az <•>-vég­zem igék V—VIII. osztályainak ragozása, (Szamosi János.) — b) Mondattanból: Az „Esettan“ részletesen, az igetan és mondat szerkesztéstannak főbb pontjai. (Dr. Ilintner Mondattan. — c) Forpitás: Szamosi János „Görög olvasó- köuy v“-o lll-ik rész A „Mesék": 2. A farkas és az oroszlán. 3. Az oroszláii- bőrbe bujt szamár. 4. Az aggastyán és a halál. 8. Az asszony és a szolgálók. 12. Holló és a róka. 13. A farkas és a vén asszony. Ifi. A juh és a kutya. 17. A szamár árnyéka. 19. Demades a szónok. 20. Az északi szél és a nap. 21. Az idegen toliakkal ékeskedő csóka. 22. Az ölyv és a fülemile. 24 A szamár és az öszvér. 25. A földmives és fiai. 30. A három fejsze B) Adomák és apróbb elbeszélések: 2. Elmés bírálat. 8 Prometheus. 11. A sabin nők elrablása. 14. Epirharmus. 17. Orpheus és Eurydice. 20. Dionysus és a tengeri rablók. 30. Codrus halála. Xenophon „Anabasis“ II. k. I—IV. Mondattani szabályok gyakor­lására 20 írásbeli dolgozat, Heti 5 óra. Német nyelvtan. A szófüzés begyakorlása Kisebb olvasmányok elbe­VI. gymn. osztály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom