Református Kollégium, Kolozsvár, 1881

Igazgatói megnyitó beszéd.

Tartotta 1881. September 4-én.

Hegedűs István.,

IGAZGATÓ-TANÁR.

Mélyen tisztelt elöljáróság, nagyérdemű hallgatók, nemes

ifjúság!

Midőn a móltóságos elöljáróság és szeretett tanártársaim lekötelező bizalmából e helyről, mint igazgató szólhatok, az elfogultság, a nyugtalankodó lelkiisraoreret habozása nélkül nem tehetem. Mint ez intézőt egykori növendéke, később mint tanára, annyi drága kötelékkel fűződtem, forrtam azzal egybe, hogy a hála, a ragaszkodás is, melylyel, a collegiumon csüggök: elég okot szolgáltatnak arra, hogy erőtlenségem, kevés tapasztalati ismeretem érzetében, az idővel és korral szaporodó teendők halmazának tudatában, a remények és nemes nagyravágyás hatása alatt meginduljon keblemben az a hullámzás, mely az eszmény hatása alatt oly titokszerűen mozdul meg az emberi lélekben, mint a tenger ár-apálya.

De fokozza e nyugtalankodást nagyérdemű elődeim buzgó munkásságának, termékeny működésének és bölcs intézkedéseinek nyomán a nagy múlthoz méltó virágzásnak indult intézetünk bel- és küléletében lépten-nyomon szemlélhető haladás látása. Mit tehet az én gyengeségem az ő erőteljes kormányzásuk után? Nem hull-e ki

Értesítő. 1

I.