Református Kollégium, Kolozsvár, 1881
f 17 a fejlés szent törvényeit." A paedagogiai tapintat fejlesztésére a belvilág iránti érzék az alapfeltétel. „Nem nagy, külsőleges életjelenségekre van itt szükség — Írja az egyedéletről Írott szép dialógjában — hanem a processus hű felmutatására, melynek eredménye mostani marad.“ Szokás, ildom külszerű hatásával szemben kutatta a fejlesztő és módosító hatásokat, melyek a belélet szövetét szövik titkon, észrevétlenül. A romboló hatások mérgezik meg a közszellemet. E közszellemet javitni az egyesek által: volc Jancsó működésének alapeszméje. Elárulta azt főként azon hat évi igazgatás alatt, mely felejthetetlen marad intézetünk életében. Igazgatói beszédeiben, melyek rakva voltak magvas gondolatokkal, szépen illusztráló példákkal, főként az egyéni élet körében mozgott. Az emberiségi nagy eszméket nem vezette be diadalmas erővel az ifjú szívbe, mint Sámi, de azon ellenségeket, melyek az eszmék útjába állanak, az önzés proteusi változatosságában jelentkező varázsát igyekezett megtörni. Ha az ember az emberiség összes múltjának örököse: ez örökség elpazarlását az egyéni okok tudatra fejlesztése, a szívnek emberies érzelmekre irányzása által gátoljuk meg. Atyai szeretettel csüngött az ifjúság apraján-nagyján. Egy- egy odadobott megjegyzése az érzelmi világ tévelygései közt bolyongó ifjút figyelmezteti a czélra, melyet elébe szab a szülők reménye, saját emberi méltósága és az emberiség érdeke, a hazaszeretet kötelező hatalma. A tévedő és botló ifjút fölemelte. Elleste az alkalmas pillanatot. Sokszor jutott eszembe, az ő működését látva, Göthe egyik költeménye, melyben lefesti, hogy a bűvész tanítványa a mester távozása után, hogy, idézi elő a szobába a betóduló vizek árját, de elfeledi a bűszót, melylyel az elemeket visszaidézheti. A helyes szó a kellő időben kimondva: ebben van az egyéni nevelés rejtett hatalma. Jancsó értett ehhez. Nemcsak mint nevelő, mint értelmes tanár, ki a tanítás nevelő hatását zsákmányolta ki első sorban, de mint kormányzó is : maradandó emléket vívott ki magának. Gyenge porhüvelyében erős szellemének összes erejét az intézet kül- és belóletének fejlesztésére, gyarapítására szentelé. Intézetünk épületét jó karban tartá; a külső csint és tisztaságot a benlakó ifjúság erkölcsi tisz-
