Református Kollégium, Kolozsvár, 1881
12 diadalmas hirdetésére, melynek Sámi már akkor, mint 29 éves ifjú, testestől, kelkestől híve volt, mely egy pár év múlva nemzetünket, mint képzett Gladiátort ragadta a nemzetek nagyszerű színkörének fövényére. A letiport, a sebeiben vérző hős ez eszmékhez tér ismét vissza a sötét időkben ábrándos rajongással, az újabb cselekvés korában higgadtabb értelemmel, de igazabb, őszintébb hittel soha, mint akkor! ISTem hiába jegyzé fel Sámi gyöngéd női kéz által készített tárczájába a magyar függetlenség születési napját és rejté el szekrényébe, mint a házi istenek oltárára tett szent fogadalmat, melyet az egész nemzet csodás összhangban fogadott, nem hiába számítva az időt, mint álmodozó ifjú az amerikai szabadságharcz kioltása napjától, nem hiába csüngött az emberi jogokat prolda- máló franczia nemzeten elfogult lelkesedéssel és tartá a nagy német nemzetet az ábrándok királynéjának, ki a tudás fája alatt fekszik régóta; de egyik bukott nemzetnek sem nyujtá kezét fölemelésére; élete meggyőződésének volt tűkre; tettein elméletének fénye ragyogott. Hiri méltán kötött hozzá reményt, midőn beiktatá a br. Wesselényi Miklós hívét e nagy ember által alapított székre, kiről szépen mondja a beigtató Iliri, hogy az ébredező nemzeti élet fölött vakon aggódva viraszt akkor, midőn ezerek élő szemekkel csendesen alusznak“, A mit Sámi megnyitó beszédében ígéri hogy ő azon történelmi iskola hive, mely a haladás fáklyájánál néz vissza a múltba, Ígéretét megtartá. „Azon iskola, mely bármelyik tudományban is immobilisálja az istent, azon iskola többé nem az életé“ — mondja maga beköszöntő beszédében 1846-ban és buzditá az ifjúságot, hogy „ha az idő és körülmények hatalma által a nemzet életében annak múltja és jövője közöt mélység nyílnék is meg, lennének hasonló ifjak, mint ama római, kik betöltenek a mélységet. Keresztes háborúnak nézte az életet, melybe azon lelkesedéssel kell, mint szent földre lépnünk, melyet az „Isten akarja!“ felkiáltás mellett érzett a keresztesek tömérdek serge. A haladás rendithetlen hitére épité elméletét; e hitnek felelt meg élete. Elméletét már beköszöntő beszéde kifejezte: „A szellem szabadon
