Református Kollégium, Kolozsvár, 1880
66 Az önképzőkör a lefolyt évben is fontartá „Remény“ czimü hetilapját, melynek szerkesztőjévé Brassai Károly eltávozása után Fábián Géza VII. k. o. lett megválasztva. Megjelent a lapnak összesen 20 száma, a mely 20 számban, örömmel kell megemlítenünk, hogy több eredeti munka jelent meg, mint a múlt évi 30 számban, hogy pedig nem jelent meg annyi szám, mint a múlt évben, annak magyarázatát adja azon körülmény, hogy a zárünnepély ilyen korai időre esett. A lapban megjelent 15 eredeti 8 fordított költemény, 8 eredeti és 5 fordított próza. Az önképzőkör részint egyesek ajándékából, mint minden évben, az idén is tűzött ki pálya tételeket a következőkben. a. ) „Adassák elő a reformátio hazánkban való elterjedésének története tekintettel az elősegitő s gátló körülményekre, s kapcsolatosan ismertessék ezen esemény befolyása nemzeti életünkre“ Jutalma Dr. Végh Arthur ajándékából 10 frt. Deák Gábor ajándékából 3 forint. b. ) „Jókainak mint népies Írónak méltatása“ Jutalma 6 frt. d.) „Egy kissebb műfordítás“ Jutalma 1 frt. c. ) „Egy szemlélődő lyrai költemény tetszés szerint: elegia, tan-óda vagy satyra“ Jutalma 3 frint Ezen tételek közül mindenikre jött be pálya munka. A lyrai pályakérdésre beérkezett 5 pálya mü, melyek közül kettő vált ki mint a melyek a puszta kísérlet mértékét felülhaladják. Egyik a 6. sz. melynek czime : E gy elszáradott virághoz“ kerekded szerkezet jólhangzó rimclés, a refraines vers alkotás iránt nem fejletlen érzék által tűnik ki társai felett; eredetiség, mély felfogás hiánya érezhető. Jutalomra érdemesnek ítéltetvén a jeligés levélkéből Fábián Géza VII. k. o. tűnt ki szerzőül. A másik a 7 sz pályamű, melynek czime: „Csengő pohár mell ett.“ E költeményben a játszigúny és a búskomolyhang vannak inkább keverve mint egybe olvasztva, de rimelésben és és versszakolásban tanúsított ügyessége által figyelmet érdemlő műnek találtatván, jutalomra érdemesnek Ítéltetett, szerzőül Deák Albert VII. k. o. tűnt ki. Amaz két, emez egy, tallér jutalomba részesült.