Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1943

27 Után érdeklődnek elsősorban, s nem a módozatok után, amelyekkel lehetne javítani, a tanuló tanulmányi előmenetelének hiányain. 7. A háborús viszonyok, a meghosszabbított vakáció hatása a tanulókra. (Tanulmányvázlat.) „Mint felsős diák, már másként gondolkozom az életről. Most háború van és a nemzet egy 15 éves diáktól is nagy feladatok meg­oldását várhatja. Sokat foglalkozom a háborúval. Hisz ettől függ az én jövendő sorsom is. Éjjelenként sokszor egy-két órát is ébren töl­tök, a hadi helyzetet mérlegelem, és a jövőt találgatom. A háború az iskolai évet is megzavarta. Talán ez az oka, hogy sokszor készü­letlen vagyok, s a tanulásban lezüllöttem. Az újságot oly mohón ol­vasom, hogy szinte falom a betűket. Hiába, engem nagyon érdekel a háború.” így ír egy hatodikos fiú. Kétségtelen, hogy a mai idők nem kedvezhetnek a tudományos szellemnek, de az egyre mélyebb kegyeletes lelkűiét is kihülőbe van. A diáklélekben ma két ellentétes küzdelem várja a maga győzelmét. Egy könnyebb, egy felelőtlenebb magatartásra felszabadító életstílus kialakítása egyfelől, a becsüle­tes munkába állított, küzdelmes magyar sors vállalása másfelől, mint két pólus vonzza a még kialakulatlan, kiforratlan, határozatlan ifjú lelket a maga bűvkörébe. Szórakozás-munka. Ez a rövid össze­gezése ennek a válaszútnak. Hogyan látják a fiúk maguk a kérdést? Érdemes meghallgatni, mit mondanak. „Egész őszintén fogok írni. Az osztályt csoportokra osztom Mindnyájan egykorúak vagyunk, de azért mégis nagyok a különbségek (lélekben, felfogásban). Egészen különböző gondol­kodásúak vannak itt együtt, akik kisebb csoportokba tömörülnek, s látszólag egyet akarnak. 1. Ez a csoport új felfogásokat, új elveket hirdet. Mindent túlzásba visz. Szeretik a saját hangjukat hallani és hallatni. Minden különösebb meggyőződés nélkül tüntetnek filmek, színdarabok, táncok ellen. Nőgyűlölők. Ilyenek egymás közt. Saját társaságukon kívül azonban feladják elveiket. Vígan táncolják a kárhoztatott modern táncot, titokban is megnézik a kifogásolt fil­met. Sok köztük a kétszínű. 2. Délelőtt, az iskolában aranyos, jóra- való fiúk. Minden érdekli őket, még a tanulás is. Délután azonban nem törődnek semmivel, csak a szórakozással. Este tanulnak vala­mit. Csak arra törekszenek, hogy a tanár szemében jó fiúk legyenek. 3. Ezek a törekvők. Valamikor rosszul indultak, de szeretnének megjavulni, akik remélnek abban, hogy felküzdik magukat a jobbak közé. 4. A jo tanulók, a tökéletes diákok, akik mindig tudnak, s hasznos dologra fordítják idejüket. Nekik jó, mert szeretik őket, hi­szen jók tudnak maradni. Pedig ebben a korban jónak lenni Ss ma­radni művészet.” Ki nem látná, hogy a jövendő férfi számtalan vál­faja van itt kibontakozóban. Jellemek, jellemtorzók érnek és alakul­nak az iskolapadban. Az utca, a könnyű szórakozás láza, az elmélyülés nélküli, seké- lyesebb, felszínes életszint, a mozi, színház, újság és sport mind hoz­zájárulnak ezeknek a típusoknak kialakításához. „Az iskola az én szememben a munkát, a kötelességet jelenti. Kisebb koromban a szó­rakozás sohasem ment a tanulás rovására nálam. Mostanában azon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom