Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1942
32 a magyar püspöki kar egyik jeles tagja épp a közelmúltban nevezett a legnagyobb lelki ajándéknak, amelyet piarista tanárok a magyar katolikus ifjúságnak nyújtottak. Szerinte ez a könyv számtalan magyar katolikusnak lett életkönyve, hitéletének felgyújtója és kalauza s egyszersmind egyike volt azoknak az aszkétíkus munkáknak, amelyek a magyar katolikusokat az annyira termékenynek Ígérkező liturgikus mozgalom útjára terelték. Arra törekedtünk tehát, hogy ifjúságunk ezt a tankönyvjegyzékbe is felvett kiváló segitőtársat necsak feltétlenül megszerezze, hanem — felhíva a figyelmet az alkalomszerű vonatkozásokra — arra is gondunk volt, hogy szorgalmasan forgassa és vele egy életre szóló barátságot kössön. Határozott célunk e mellett az is, hogy a tanár és diák viszonya az oktató munka és fegyelmezés kívánta tekintély biztosítása mellett is engedjen feszességéből s így az ifjúság a tanári testület áldozópap tagjaiban lelkiatyját is megtalálhassa. A szervezetszerü egyházi életbe és a Katolikus Akció mun kájába való bekapcsolódás előkészülete gyanánt a VI. és VII. Oiztály- ban egyházközségi szervezetet állítottunk fel. Az egyházközség tisztikara szorgalmazta a szentségek gyakrabbi vételét, jótékonyságot gyakorolt egy rászoruló család iránt és a sebesült honvédek számára olvasnivalót gyűjtött. Munkájával kitűnt a VI. osztály. A vallásos nevelés mozzanatai közül jelentős szerepe van a vasárnapi és ünnepnapi diákmiséknek, amelyeken a szülők egy része is példátadóan megjelent és nem egyszer az ifjúsággal együtt járult a szentségekhez. Az ifjúsági szentbeszédeket a vasárnapi diákmisék előtt az ifjúság felső és alsó tagozata szerint két csoportban Medvígy Mihály ill. Dr. Szász István, Börzsei Márton, Dr. Mikó Gábor és Torontáli László tanárok tartották. Az őszi és tavaszi hónapokban hétköznapokon is voltak diákmisék, amelyeket a templomi népének megkedveltetésére is felhasználtunk. Tanulóink résztvettek a piarista templom nagyheti szertartásain, sőt azokba részben cselekvő közreműködéssel is bekapcsolódtak mint oltárszolgák ill. a virágvasárnapi és nagypénteki passió éneklői. A kereszt járó- napokon közösen elmondtuk a Mindszentek litániáját: Szintén az Anyaszentegyház liturgiájával való kapcsolatok elmélyítését szolgálta a mindennapi minis- trálás, amelynek során hetenkínt váltakozó csoportokban a két I. osztály kivételével intézetünk egész katolikus ifjúsága résztvett az oltár szolgálatában. Tervszerűen felhívtuk diákjaink figyelmét a Jézus Sz. Szive tiszteletére végzett engesztelő szentgyónásokra és áldozásokra a a hónapok első péntekjein. Közös intézeti szentgyónást négy ízben rendeztünk, de ifjúságunk ez alkamaktól függetlenül is szép számmal
