Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
32 a helybeli Regina Maria román leánygimnázium cserkészcsapata is megjelent. A cserkészszázad a központ képviselője előtt 1927 május 21-én tett fogadalmat. Az intézeti cserkész század a megalakulásban a többi erdélyi katolikus iskolát megelőzte, mindig mintacsapatul szolgált, ami főíleg Puskás Lajos parancsnok érdeme. Segítőtársai voltak dr. Wildt József, IJitz Mátyás tanárok, a városból meg Sipos Béla mérnök, dr. Koronka István orvos-parancsnok. A csapat legfőbb védője, gr. Bethlen Gvörgyné, sz. br. Jósika Paula, aki Mailáth püspökkel együtt sokat fáradt a cserkészet érdekében. Ők a cserkészeket minden lehető módon támogatták és táborozásuk alkalmával is felkeresték őket. A cserkészet az iskola életét színesítette é,s abba sok tartalmat vitt. A tagfelvétel az igazgató, kétesebb esetekben a tanárok tudtával, véleményüknek kikérésével történt, ami a diákokat sem hagyta hidegen. Viselkedésükben, tanulásukban erőfeszítésekre, áldozatokra buzdultak, csak"hogy érdemessé tegyék magukat a felvételre. Lelkességük szinte versengéssé erősödött, a jórahajló fiúk igyekeztek bejutni a cserkészetbe. A kiválogatás állandó maradt azon az alapon, hogy a cserkészet bizonyos magaslat, amelyre a felemelkedés megfelelő felkészültséggel jár. A cserkészetben való megmaradásra ennek az emelkedettségnek megőrzése mindig kívánalom gyanánt szerepelt. Az érdemesség tekintetében mindig megvolt a megszabott mérték, amellyel az ellenőrzés állandósága nyert hangsúlyozást. A tanulmányok elhanyagolása, a munkátlanság, a cserkészetből való kitétellel volt összekötve. Erre ritkábban került alkalom, mivel a cserkészetben való bennmaradás az önérzet kérdésévé vált. A parancsnokok figyelemmel kísérték a fiúk tanulmányi haladását, hanyatlás esetén figyelmeztették, buzdították őket. Jótékony hatásúvá lett az a szokás, hogy az idősebb cserkészek a fiatalokat tanulmányaikban segítették, őket tanílgatták. Az őrsök között verseny keletkezett, melyik tudja egyéb eredmények között a legjobb tanulmányi előmenetelt is elérni. Egymásnak tehát szívesen segítettek és a tanulimányokban egymás kedvére jártak. A fiúk minden hét végén jelentést adtak be, amalyben többek között feltüntették, mit tettek ez idő alatt arra, hogy valamelyik tanár dicséretét megérdemeljék. Az adott feleletekben a fiúk tanulmányi és magaviseleti magatartása jött tekintetbe. A dicséretre méltó eredményeket pontozási rendszerrel számították, amely eredmények itymódon pontverseny anyagává váltak. Az osztályokban mindig követelmény volt, hogy a cserkészet valami többletet jelentsen. A megjelenésben, tiszt,efletadásbani, az odafigyelésben, a felelelkészségben, tudásban a cserkészálllapot igényeket, várakozásokat támasztott, ezek hiánya viszont megütközést, észrevételezéseket keltett. A tanárok és a diákok az iskolát a cserkészfogadalmak gyakorlati megvalósulása terének fogták fel. Fontos nevelési szempontot érintett az a helyzet, hogy a magasabb osztályú cserkészdiákok a kisebbeknek mintegy gyámféléivé lettek, — mint őrsvezetők. Vezetőik, oktatóik, tanácsadóik, védőik
