Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
17 vizsgálatokon most első ízben dr. Seni Valér elnökölt.3 Elnöklése, általában főigazgatói szerepben történő működése az iskolafenntartó Főhatóság: az Érd. Róm. Kát. Státus részéről tiltakozást vont maga után. Az erdélyi hitvallások önkormányzatának megfelelően ugyanis az állami főigazgatók, mint miniszteri megbízottak látogatták a hitvallások iskoláit és jelentek meg ezek érettségi vizsgálatain. Az Érd. Róm. Kát. Státus és az állam között 1893-ban azonban megállapodás jött létre, amely szerint a tankerületi főigazgatónak e határokon túlmenőleg ellenőrzést biztosítottak. Mivel a katolikus egyházra vonatkozó apostolikirályi kegyúri jogok, amelyekből az ellenőrzések következtek, másra át nem ruházhatók, az Érd. Róm. Kát. Státus most, az impérium- változáskor, az 1893. évi ideiglenes megállapodást megszűntnek tekintvén, az autonómiát megillető álláspontra kívánt visszatérni. Ennélfogva kijelentette, hogy dr. Seni Valért többek között a kolozsvári róm. kát. főgimnáziumban, mint miniszteri megbízottat elfogadja, de nem tekinti őt tankerületi főigazgatói hatáskörrel felruházott tankerületi főigazgatónak. Tehát az Érd. Róm. Kát. Státus az érettségi szóbeli vizsgálaton is az elnöklést, valamint az idő kitűzését magának tartja fenn. Az évvégi érettségi közeledésekor Mailáth püspök tehát értesítette a közoktatásügyi minisztert, hogy a vizsgálaton a Róm. Kát. Státus, illetve a püspök megbízottja fog elnökölni.4 Mivel az ez ügyben az uralkodóhoz, a kultuszminiszterhez küldött feliratok5 eredménytelenek maradtak, az érettségi eljövetelekor a Státus a vizsgálatok rendjén jogfenntartó nyilatkozatot tett, az ellenszegülést azonban a tanulók érdeke miatt nem tartotta tanácsosnak. Amikor a jogfenntartó nyilat- kozaltevés a következő 1922. év érettségi vizsgálata előtt megismétlődött, a kolozsvári közoktatásügyi vezérigazgatóság emiatt a kolozsvári gimnáziumot másodszori megintésben részesítette.6 Az állam- hatalom nyers ereje erősebbnek bizonyult: a Státus nem ismételte meg többé e nyilatkozatot. Az elköltözések, változó életlehetőségek miatt az 1920—21. tanévre beírt tanulók száma 474*-re apadt, amely számból tanév végére 437 maradt, bár a tanulók felvételét nagyobb megszorítások nem korlátozták. Egy görögkeleti, öt görögkatolikus mellett még 73 izraelita tanult az intézetben. Az új tantárgyak bevezetésével nagyobb feladatok elé állított tanulók felüdítésére a dr. Balásy Imre és a dr. Vezér László vezetésével tartott évi lelkigyakorlatok, az önképzőkör, továbbá a szociális érdeklődést felkeltő Mária-kongregáció megbeszélésein kívül, különösen a torna-tanulás fellendülése szolgált. A háborús nehézségek között elhanyagolt tornaügy két lelkes kisegítő tornatanár: László Gyula 3 U. annak 1920—21. tanévi Értesítője. 4 Dr. Balázs András: Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi kiizdelmei- liez 1919—1929. Kolozsvár, 1929. 61—66., 68—71. 1. 5 U. o. 72—77. 1. Az önkormányzat védelme. 8 u. o. 78—82. 1.
