Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913
22 Rendesen az ünnepnapokkal, vasárnapokkal kapcsolták össze a hívek gyónásukat, áldozásukat, a kisdedek keresztelését, e napokon tértek át az áttérők is, ilyen napokon kötöttek házasságokat. A gyónók és áldozok15 számáról időnkint hivatalos jelentések számolnak be. A gyónók száma rendesen nagyobb, mint azáldozóké. 1580. husvét táján Kolozsmonos- toron 207 áldozott, köztük a tanulók is, Kolozsváron 129, Bácson 157, Jegenyén 72. 1581-ben Székelyföldön a missziót tartó pap nem tudott olyan korán felkelni, hogy gyónó ne lett volna. Vásárhelyen — mondják — 3000 gyónó is volna, ha pap lenne. 1581-ben az előző év karácsonyától ez év husvétjáig Kolozsvárott s vidékén körülbelül 1000 ember gyónt s áldozott meg, általános gyónást végzett 50. Gyula- fehérváron 100 gyónás volt. 1582-ben Gyulafehérváron 60 a gyónók száma. 1585-ben Alsó Magyarországon körülbelül 60 faluban mintegy 1000 ember áldozott, a székely missziók alkalmával 1500. A nagy magyar paphiány miatt közben a gyónásnál kénytelenek magyar tolmácsot is alkalmazni. így 1586-ban egy felszentelés előtt álló papot használtak fel ezen célra, máskor meg egy szabó fráter segítségével kellett a gyónást meghallgatniok. A megkeresztelkedők s áttérők számát45 46 is feljegyezték, bár feljegyzésük hiányos s nem is mond mindig határozott számot. Kolozsvárott bejövetelüktől 45 Epist. I. k. 100., 103., 122., 123., 124., 140—141., 153., 210., 265., II. k. 83., 119—120., 165., 167. 1. 46 ü. o. I. k. 182., 200., II. k. 81., 83., 84., 119., 120., 263. I. Veress : Báthory egyet. tört. 191., 193. 1. (Érd. Múz. 1906. évf.) Az áttérők nagyobb része az alsóbb néposztályból került ki, de a nemesek közűi is sok lett katholikus. A jezsuiták a nemeseket jobban figyelemmel kisérik, tudván, hogy az ő átte'résök nagyobb nyereség, mert alattvalóik is követik példájokat. (Epist. 1 k. 75., 124., 140. 1.) Az őket missziókra hívó küldöttség tagjai közt is sok a nemes. (U. o. II. k. 30., 54. 1.) Az áttérések nem magyarázhatók ki földesúri kényszerítésből. Hiszen még a jezsuiták falvaiban se mindenki katholikus s volt olyan, ki ott a katholikus vallásból a protestánsra újból visszatért. (U. o. I. k. 159., II. k. 84. I.) Kolozsvár szabad város, hol a fejedelem se kényszeríthet senkit, Nagyváradon a kapitány is protestáns, Gyulafehérvár meg katona város, a katonák meg nehezen tértek át. A legtöbb áttérés nem is e helyekre esik, szóval kényszerítésről nem lehet szó.
