Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913
% számítva két év alatt 400-an tértek vissza. Kolozsmonostor- hoz 500 család tartozott, nagyobb részök áttért, de a visszatérést nem akadályozták meg. Nagyváradon körülbelül 1000 ember tért vissza, de ebből sok a hódoltság területére esik. A visszatérőkhöz számítható a felnőtt meg nem kereszteltek belépése is. Alig volt ünnepnap, hogy 6—7 gyermeket meg ne kereszteltek volna, köztük 8—9—10 éveseket is. A katholikus anyák protestáns férjeik távollétében keresz- teltettek gyermekeket, maguk meg gyóntak. Protestáns szülők magok is hozták meg nem keresztelt gyermekeiket megkeresztelni. 1584-ben 200-nál több keresztelkedett meg, a székelyek közt 10—16—20 évesek közül több, mint 100. Nagy volt a keresz- telkedők száma Gyula, Temesvár vidékén is. Ez utóbbi vidéken olyan nagy volt a paphiánv, hogy a jezsuiták egy házas tanítónak adtak hatalmat a keresztelésre s házasságok tudomásul vételére. A pestis idején Kolozsvárott 100 ember tért át; a tanulók közül 60 lett katholikus; kiűzésükkor 45 állott hozzájuk. Keresztszülőknek a protestánsokat is elfogadták az Üdvözítő mondása alapján: Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket. Bérmálás47 hosszú idő után Báthory Kristóf temetése idején volt, mikor a temetésre jövő Bialobrzeski Márton kamienici püspök sokakat megbérmált. Vasárnapra s ünnepnapokra tették rendesen a házasságokat48 is. E kérdésben kétségben vannak, hogyha a protestáns házastársak közűi valamelyik katholikus hitre tér, az ilyen házasságot katholi- kusnak vehetik-e? Továbbá gyakran megesik, hogy egyik házastárs török földre fut, ott új házasságra lép. Az itthon maradt fél új házasságra kér engedélyt, mi legyen a teendő ? Lehet-e katholikus férfit protestáns nővel összeadni azon reményben, hogy a nő is áttér? Saját falúikon a jobbágyok között vannak protestánsok, kik házasodnak. Mi legyen itt a teendő? A házasság el nem titkolható, ezzel viszont alkalmat adnak arra, hogy protestáns papokhoz menjenek, de mint protestánsokat ők se adhatják össze. Úgy gondolják, itt az elnézés a legjobb mód. 47 Possevino 148. 1. 18 Epist. II. k. 64., 84. I. 23
