Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1911

23 A franciáknál találjuk először a múlttal való teljes szakítást és azt a törekvést, hogy Írásban is éreztetni akarják a benyomások összetett (complex) voltát. Náluk fordul elő az u. n. poésie scientifique, mely minden életnyilvánulást realizálni akar. (Ghil, Rimbaud.) Vannak, akik nagyon kedvelik a metaforákat és amit lehet, színes szóképekbe öltöztetnek; ezekről a kifejezésekről szótár készül. (Roux.) Bizonyos fogalmak némelyeknél követke­zetesen nagy kezdőbetűvel fordulnak elő. (Signorét.) Van közöttük egy sereg „képromboló, aki nem tekinti a mértéket, a hagyo­mányt, az ízlést, ezt a hármas ideált, amelyet a költők időnkint életre hívnak." Az új költészettel kapcsolatban hangsúlyozva hangzik az elv, melyet minden művészi alkotás megítélésénél döntő fontosságúnak jelentenek ki, hogy t. i. mit se tesz, vájjon valaki milyen alakban ír; az a lényeges, hogy szép költeménye­ket írjon. (Leconte.) E tekintetben Verlaine Art poétique-]ére támaszkodnak, mely a zeneiség kiemelése mellett teljesen szakít a vers alakjának és a verselés módjának hagyományos törvényei­vel. Ez a felfogás megkönnyíti az újabb csapás keresését, úgy hogy a szimbolizmust máris más költői irányok támadják. (Moréas, écoliers fran^ais.) A szimbolisták kezdik az irodalmi összejö­vetelek rendezését, amelyeken az uj költői irány ismertetése és pártolók szerzése a főcél. Elveik terjesztésére szemléket alapí­tanak és mellettük könyvkiadással is szolgálják eszméiket. (Deschamps, Kahn.) A költők között akadnak olyanok akik a miszticizmus képviselői (Rodenbach) és mások, akik a hitetlen­ségben való őrjöngés mellett valóságos anarchisták, később azonban egyik-másikuk vallásossá lesz. (Guérin, Rétté.) Néhá- nyának a kávéház a lakóhelye. Ott írják, ott szavalják verseiket, mialatt hosszú hajuk lobog és nagy kézlendületek kisérik szavaikat. (Corbiére, Moréas, Signorét.) A paródiák azonnal nyomon köve­tik a szimbolikus költészet termékeit. (Les Déliquescences etc.) Az uj irány színművekben is kiváló tolmácsolóra talál. (Mae­terlinck.) E vázlatos, külsőségekre is kiterjedő felsorolás a magyar modernek megértése céljából történik. Annak a szellemi mozga­lomnak, mely Franciaországból indult ki és amely meghódította az angolokat, olaszokat, németeket, nálunk is termékeny magukba fogadói lettek. A mi modernjeinket azonban nem szabad és nem lehet tisztán e szellemi mozgalommal kapcsolatban megítélni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom