Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
34 kapnak, az ispánok ugyanis erőszakkal elvettek javaikból annyit, amiből az adó s a büntetés is kitellett. De egy nemes házában csak egyszer lehetett ilyen elvételt (dúlás, depredatio) tenni.1 De ezt a dúlást nem vehették nagyon komolyan, mert sok baj volt az adóhátralékok behajtásával. Ezzel az országgyűlés az ispánokat és szolgabirákat bízta meg. A befizetés határnapja után pár nappal összeírták a hátrálékosok neveit s azonnal indultak az adó behajtására.1 2 A zavaros idők, elemi csapások okozhatták, hogy így sem sikerült sokszor az adóbehajtás, többször a hátrálékokat már számon sem tarthatván, elengedik.3 Az adófizetésről a fizetők cédulát kaptak, ha ezt sem tudták felmutatni, kétszer is megfizettethették őket, ilyen esetben ha a falú bírája harmad magával megesküdött, hogy a fizetés megtörtént, nem vették meg még egyszer rajtok.4 Sok hamisítás történt az adócédulákkal is, a behajtásnál is tűntek el pénzek, mint az számos országgyűlési végzésből kitűnik, így a rovásadó az országgyűlésnek állandó tárgyát képezte. A kapukat többször is összeírták, vármegyénkint egy-egy rovó járt faluról-falura, vele volt a szolgabiró is, ki felügyelt, hogy törvényesen járjon el. A rovó nemes ember, kit ez állásra az uralkodó szemel ki. Bornemisza és Werner jelentése szerint a 99 dénáros adóból 24,000 frt. jött be, a szászok ennek megfelelően fizettek, de a székelyektől 6— 7000 frínál többet behajtani nem lehetett.5 Az országgyűlések azonban állandóan hangoztatták, hogy mind a három nemzet arányosan fizet, ilyen nagy fizetésbeli különbséget az országgyűlési határozatok alapján megállapítani nem lehet. Az Erdélyhez kapcsolt vármegyék rendesen 1 frt. rovásadót fizettek, de többször 1 frt. 50 dénárra is felment. Hadügy. Mióta a három nemzet kimondta, hogy együttes erővel védi a hazát, azóta egyenlő módon vett részt a honvédelemben. Az állandó harcok miatt állandó készenlétre volt szükség, sok törvény szól a hadügy szabályozásáról, a hadbaszállás módjáról, a védelem eszközeiről. A székelyek, szászok szervezete eleinte tisztán hadügyi, a magyar nemes is katona volt s jobbágyai bizonyos részét is hadba vitte. A három nemzeten kívül katonaság 1 E. O. E. I. 320. 1. 4 E. O. E. II. 341. 1. 2 E. O. E. II. 186. I. 6 Bornem. és Werner: De contri3 E. O. E. I. 553., 573., II. 362. 1. butione subsidiorum.
