Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
■ — \ 35 tartására kötelezték a királyi városokat, kamarahelyeket, Fogaras vidékét. Az 1542 márc. 29. tordai gyűlés szerint a városok jól felszerelt katonaságot tartoznak küldeni, Kolozsvár ötven gyalogost.1 A kamarahelyek szükség esetén fejenként keltek fel, Fogaras is összes katonáit küldte.1 2 Megjelentek a tanítók, a molnárok közül egy maradhatott minden malomban otthon.3 Az egyházi javak elvétele előtt a kanonokok minden 50 frt. jövedelem után egy lovast állítottak ki, a kolozsmonostori apát jövedelme arányában küldött katonákat.4 Ezen elemekből alakult meg a hadsereg, amely általában két részre oszlott: állandó és felkelő' seregre. Az állandó sereg béke idejében is fegyverben állott. Feladata volt az állandó határvédelem. Háborúban rögtöni segélyt nyújtott, védte az országot, míg a felkelő sereg fel nem készült. Erdély átalakulási kort élt, belső mozgalmak meggátolására is alkalmas volt az állandó sereg. De nem volt állandóan felszerelt állapotban, létszáma is változott, többször egy-egy időre fel is oszlott. 1543-ban 1500 emberből állott, mindegyik nemzet 500 — 500 katonát szerelt fel.5 1548-ban 6000 ember volt a létszám s ezen számot nem is haladták felül.6 1555-ben újólag kellett szervezni, 3000 embert fegyvereztek fel.7 1562-ben egy-egy nemzet 500—500 katonát állított ki.8 Ezen katonaságot a szükség szerint mozgósították, egészben vagy részben használták fel, amint a veszedelem nagysága kívánta. A hirtelen védekezés szüksége hozta létre, békésebb időben fel is oszlott, éppen azért nem lehet még tulajdonképeni állandó seregnek nevezni. Fentartására sem volt állandó alap, időről-időre szavaztak meg bizonyos összeget, amiből a katonák zsoldot kaptak. Ezen zsoldból kellett magukat fegyverrel és élelemmel ellátniok.9 Az állandó sereg mellett a honvédelemben a főszerepet a felkelő sereg vitte. Ha ellenség ütött az országra, összehívó levelet bocsátottak ki, ritkábban körülhordozták a véres kardot. Erre a kitűzött helyen és időben megjelent a felkelő sereg: a székelyek, szászok, nemesek s a jobbágyok serege. A székelyek három rendje előírt fegyverzetben, lován vagy gyalogosan jelent meg. A főnépek vagyonuk arányában 3—4—5 1 E. O. E. I. 86. 1. 2 E. O. E. I. 526., 324. 1. a E. O. E. I. 86., 87. 1. « E. O. E. I. 413., 545. 1. 5 E. O. E. 1. 177. 1. 6 E. O. E. I. 239. 1. 7 E. O. E. I. 550. 1. 8 E. O. E. II. 212—213.11. E. O. E. I. 177. 1. 3*
