Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
33 . ápr. 24-iki országgyűlési határozat, mely szerint ezután közösen vesznek részt az adófizetésben is. Ez évben fizették az első pénzbeli adót. 1548-ban kivitték, hogy maguk között kivethessék a kiszabott adót, Marosvásárhelyen szoktak az adó ügyében határozni.1 De ezen adót János Zsigmond uralkodásakor már csak a székelyek harmadik rendje fizette. A fizetést bizonyos vagyonminimumhoz, censushoz kötötték. Az 1543. nov. 29. marosvásárhelyi országgyűlés szerint azok fizetik a rovásadót, akik 3 frt. értékű vagyonnal bírnak, 1552-től kezdve pedig, kiknek 6 frt. értékű vagyonuk van. Szőlő, ágynemű, ruha, vetés, hadiszerek nem jöttek a vagyonbecslésnél számításba.1 2 Felmentették az adózás alól a szabadosokat, a még egy év óta fenn nem álló ház gazdáját, a leégett, az üresen marad házak tulajdonosait, a szolgákat. Ha valami csapás jött közbe, mint éhség, háború, bizonyos időre felmentést szoktak adni. A leégett házak a felépítés után 3 évig nem fizettek adót. Ha a vagyont nem lehetett bizonyosan megállapítani, a falusi bíró, oláhok között a kenéz esküdött meg, hogy nincs meg a kellő vagyon, mire az adófizetést nem kívánták meg.3 Adómentes terület volt Fogaras vidéke, Törcsvár, Szelistye, Bánffy-Hunyad is s bár az országgyűlések állandóan kívánták, hogy ezek is fizessenek adót nem tudtak célt érni. Bár a nemesség adómentes volt, kivételesen ezekre is vetettek adót nagy szükség idején, de ez néhányszor történt csak. így maradt feljegyzés a nemesi adózásról 1552-, 1555- 1560-, 1566-ból.4 Az adó behajtása úgy történt, hogy az országgyűlés meghatározta az adó nagyságát, a fizetés helyét és idejét, mire a földesurak beszedték az adót és beszolgáltatták Tordára, ahol a kincstári pénzszedő lakott. Egyedül Hunyad megyébe ment a pénzért a kincstárból küldött ember.6 A nemes adószedési kötelességét több országgyűlés hangoztatta,6 de van rá eset, mikor másokat bíznak mega beszedéssel; így 153-ban a helytartónak a királynénak s a török császárnak megszavazott kapúadót külön pénzszedők és élelemszergyüjtők szedték össze,7 1569-ben minden megyében a megye jegyzőjét bízták meg az adóbehajtással.8 Többször is kaptak azután is megbízást, de a rendes beszedők a birtokos nemesek voltak. Ha ezen kötelességüket elmulasztanák, büntetést 1 E. O. E. 1. 240. 1. 2 E. o. E. 1. 185., I. 407. 1. 3 E. O. E. 1. 186., 408., 504., 547., II. 217. 1. 4 E. O. E. I. 410., 552., II. 185., 327. 1. 5 E. O. E. I. 548., II. 62. 1. e e. O. E. I. 320, 494. 1. 1 E. O. E. I. 184. 1. s e. O. E. II. 362. 1. 1545 3
