Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910

32 desen minden hónapban szokott beváltás lenni, Fcrdinánd alatt alig volt évenkint egyszer-kétszer. A szegény ember ezt nem várhatta ki, eladta tehát annak, aki éppen megvette, bár ismételten tiltották, hogy valaki a kincstár megkárosításával aranyat becseréljen. Fráter György­nek is kötelességévé tették már, hogy vizsgáltassa meg a bányákat, hogy beadnak-e minden aranyat, őriztesse az utakat, akadályozza meg az aranycsempészést, aki pedig ez ellen vét, szigorú büntetéssel, halállal is lakok1 De e rendelet hiába volt, aranycsempészés állan­dóan fordult elő. Bornemisza és Werner szerint a kincstár évenkint alig vált be többet 4—5000 frt. értékűnél s a csempészkedés meggátlására azt ajánlják, hogy a kincstár a beváltást 4—5000 írtért adja bérbe. Az aranyat részint bányászták, részint a Marosból mosták. Erdély aranybányái Abrudbánya, Offenbánya. Kőrösbánya, Kisbánya. Ekkor ide tartozott Nagybánya is, mely valamikor 40.000 irtot is jövedelmezett, de ez idő szerint elhanyagolt állapotba jutott, jöve­delme alig volt, mert az aranybeváltásra nem volt pénz. Az offen- bányai kivételével a tisztán erdélyiek magánosok birtokában voltak, de az aranyat tartoztak a kamaránál beváltani. A radnai és offen- bányai ezüstbányára alig fordítottak gondot.1 2 Rendkívüli jövedelmi forrás a kapúadó, vagy rovásadó (sub- sidium, dica). Rendkívüli, amennyiben az országgyűlés esetről-esetre szavazta meg, idővel azonban évi adóvá vált. Sőt kétszer is fizették évenkint. Kapúadó azért, mert kapú (porta) szerint vetették ki, bár van rá eset 1542-ben, hogy füst vagyis ház szerint szedték be.3 Rovásadó a neve annyiban, amennyiben régebben az adószedő pál­cán húzott rovással jegyezte. Az adó nagysága körülbelül 1550-től kezdve portánként 99 dénár, ennél többet adni Forgách szerint való­ságos bűn számba ment volna. Fia mégis több adóra lett volna szükség, akkor megszavazták a 99 dénárt és még azonfelül külön a többit, vagy a 99 dénáros adótól eltekintve adóznak pl. várak épí­tésénél, követküldéseknél. Fizették pedig a nemesek jobbágyai. A szászok a kivetett adó arányában határozott összegben fizettek. Amennyit kitett a 99 dénáros adó összege, körülbelől annyit fizettek ők is. A székelyek régi kiváltságát szüntette meg az ismert 1 E. O. E. I. 240., 297. 1. 2 Born, és Werner i. m. De Camera cementationis auri, de fodinis et loturis auri. 3 E. O. E. I. 78. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom