Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
32 desen minden hónapban szokott beváltás lenni, Fcrdinánd alatt alig volt évenkint egyszer-kétszer. A szegény ember ezt nem várhatta ki, eladta tehát annak, aki éppen megvette, bár ismételten tiltották, hogy valaki a kincstár megkárosításával aranyat becseréljen. Fráter Györgynek is kötelességévé tették már, hogy vizsgáltassa meg a bányákat, hogy beadnak-e minden aranyat, őriztesse az utakat, akadályozza meg az aranycsempészést, aki pedig ez ellen vét, szigorú büntetéssel, halállal is lakok1 De e rendelet hiába volt, aranycsempészés állandóan fordult elő. Bornemisza és Werner szerint a kincstár évenkint alig vált be többet 4—5000 frt. értékűnél s a csempészkedés meggátlására azt ajánlják, hogy a kincstár a beváltást 4—5000 írtért adja bérbe. Az aranyat részint bányászták, részint a Marosból mosták. Erdély aranybányái Abrudbánya, Offenbánya. Kőrösbánya, Kisbánya. Ekkor ide tartozott Nagybánya is, mely valamikor 40.000 irtot is jövedelmezett, de ez idő szerint elhanyagolt állapotba jutott, jövedelme alig volt, mert az aranybeváltásra nem volt pénz. Az offen- bányai kivételével a tisztán erdélyiek magánosok birtokában voltak, de az aranyat tartoztak a kamaránál beváltani. A radnai és offen- bányai ezüstbányára alig fordítottak gondot.1 2 Rendkívüli jövedelmi forrás a kapúadó, vagy rovásadó (sub- sidium, dica). Rendkívüli, amennyiben az országgyűlés esetről-esetre szavazta meg, idővel azonban évi adóvá vált. Sőt kétszer is fizették évenkint. Kapúadó azért, mert kapú (porta) szerint vetették ki, bár van rá eset 1542-ben, hogy füst vagyis ház szerint szedték be.3 Rovásadó a neve annyiban, amennyiben régebben az adószedő pálcán húzott rovással jegyezte. Az adó nagysága körülbelül 1550-től kezdve portánként 99 dénár, ennél többet adni Forgách szerint valóságos bűn számba ment volna. Fia mégis több adóra lett volna szükség, akkor megszavazták a 99 dénárt és még azonfelül külön a többit, vagy a 99 dénáros adótól eltekintve adóznak pl. várak építésénél, követküldéseknél. Fizették pedig a nemesek jobbágyai. A szászok a kivetett adó arányában határozott összegben fizettek. Amennyit kitett a 99 dénáros adó összege, körülbelől annyit fizettek ők is. A székelyek régi kiváltságát szüntette meg az ismert 1 E. O. E. I. 240., 297. 1. 2 Born, és Werner i. m. De Camera cementationis auri, de fodinis et loturis auri. 3 E. O. E. I. 78. 1.