Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
iS később egymás után az uralkodóra ruházza a nemzet. Egyenlőre tőle várták, hogy védje Erdély külön jogait uralkodójukkal szemben. így Erdély maga szabja meg alkotmányát, maga tisztázza az uralkodó és a nemzet jogait és kötelességeit. Az 1542-iki alkotmány értelmében Fráter kincstartói hatalmánál fogva intézi a pénzügyeket, rábízzák utóbb a fejedelmi birtokok kezelését is, de kötelessége a királynéról és János Zsigmondról tisztességesen gondoskodni. Övé a hadügy vezetése, rendeletére a hadfölkelés kötelező. Országgyűléseket hívhat össze, azt vezetheti. Tudtán kiviil senki külföldre követet nem küldhet, övé tehát a küldiplomácia. Mint főbiró felebbezési fórum, csak a jószág- és fejvesztéssel járó ügyek tartoznak a királyné elé. Aki a haza ellenségeivel szövetkezik, neki tartozik felelni. Később annyi kötelezettséget róttak rá, hogyha a királyné vagy nemzet hivatalából letenné, neki is kötelessége azt letenni. Tanácsot adnak melléje, minden megye egyet-egyet, összesen hetet, a székelyek, szászok is hetet-hetet, a fehérvári káptalan egyet, összesen tehát 22 tagból áll a tanács.1 Ekkora hatalommal szemben a királynénak, mint kis fia, János Zsigmond gyámjának alig van hatalma, inkább csak névlegesen uralkodik. Innét a sok összeütközés, félreértés, mikor mindenki a mellőzött királyné pártját fogja. Ferdinánd alatt a régi vajdai kormányzás lép életbe, a király alkotmányos jogai kiterjednek Erdélyre is, Erdély alkotmányának fejlődése megakad. Országgyűléseit a vajda, Báthory vajdasága alatt legtöbbször Castaldo hívja össze. Erdély csupán egy része az országnak, ahol a pozsonyi országgyűlés határozatai szintén irányadók. János Zsigmond újabb uralkodása alatt kifejlődik a fejedelmi hatalomkor, rendezik a fejedelemválasztást, a fejedelem jogait, kötelességeit. Az országgyűlés egyes jogokat átenged, melyek azelőtt vagy Fráter, vagy az országgyűlés kezében voltak. Ezzel az uralkodó hatalma nagyobb lett, a nemzeté kisebb, tisztázódik mindkét részről a jogkör. A törvényhozó hatalom az uralkodó és a nemzet kezében van letéve. A nemzet jogát az országgyűlésen gyakorolja, melynek széles hatásköre van. Ide tartozik minden fontosabb ügy: hadügy, pénzügy, vallásügy, igazságszolgáltatás, ipar-kereskedelmi ügyek. A végrehajtó hatalmat az uralkodó közigazgatási tisztviselők: a megyei 1 E. O. E. I. 84—86. 11. Erdély 1542-beli alkotmányát bővebben 1. Szilágyi Sándortól: Az erdélyi alkotmány megalakulása a separatio kezdetén. Századok 1876 I. f.
