Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
10 ispánok, szolgabirók, városi és falusi bírók állal eszközölte. Erdély alkotmányát a törvényhozó hatalommal felruházott országgyűlés és a fejedelem alkották meg, hatáskörük feltünteti Erdély alkotmányát. I. Fejedelem. János Zsigmond Magyarország választott királya, e címet használja is állandóan, az országgyűlésen is mint király, ritkábban fejedelem néven emlegetik, szerepel mint király és fejedelem is. Nem is tekintik őt általában tisztán erdélyi fejedelemnek, hanem a fejedelemség kezdő évét az ő halála idejével jelzik. Ó még tulajdonképpen király, atyja is annak szánta, a nemzet is azzá választotta, csak meg nem koronázta. Uralkodásának ideje a fejedelemség megalakulási korszaka, mikor mindinkább különválik Magyarország keleti része, s önállóan berendezkedik. János Zsigmond még mint az ország keleti részének királya, bírja Erdélyt is, Buda elfoglalása után birodalmának középpontját. Tehát szerepváltozás történik, János király alatt Erdély az ő országának csak egyik része, János Zsigmond alatt már a magyarországi megyék lesznek Erdélynek kiegészítő felévé. Ebben az újonnan szervezkedő országban János Zsigmond még nem esett választás alá, csak éppen Erdélybe tette át székhelyét, különben hatalma királlyá választásától tartott. Alatta szerzik meg a jogot, hogy az új ország azt választja uralkodójának, akit akar. Az erdélyi fejedelem hatalmát tehát választás útján szerzi meg. Uralkodása kezdetén esküt tesz, hogy az alattvalókat jogukban megtartja, az alattvalók viszont hűségesküt tesznek. János Zsigmond alatt ünnepélyes beiktatás még nincs. A fejedelemnek jogai is csakhamar tisztázódnak. Fráter György jogai a fejedelemre szállanak, a helytartói állás megszűnik, a nemzet és a fejedelem között semmi hivatal sincsen. János Zsigmond kiskorúsága idején anyjára, Izabella királynéra bízták a kormányt, hogy mint Magyarország törvényesen megkoronázott királynéja, osztatlan tekintéllyel uralkodjék fia gyámja gyanánt. Fráter halála után Izabella haláláig tehát még mindig átmeneti intézkedésekre van szükség, a fejedelmi hatalom meg van osztva. Teljesen tiszta képet János Zsigmond magános uralkodása nyújt. A fejedelem jogai közé tartozottj hogy övé volt a küldiplo- mácia, amennyiben kimondják, hogy engedélye nélkül senki idegen i Szilárd Katica: Az erdélyi fejedelem jogköre 1556—1571-ig (Budapest, 1910) c. értekezése jó összefoglalást nyújt, de ennek a címnek keretébe bevont mindent, amit Erdélyről tud. 2*
