Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1908
26 azt mondja, hogy amióta a modern korban az lett a kitűzött cél, hogy minden gyermekből határozott egyéniséget neveljünk, azóta a gyermeknevelés lett a legnépszerűbb théma. És valóban! Ha a teljes nevelésoktatási tudományágat tekintjük s figyelemmel kisérjük az ezen körbe vágó közleményeket, cikkeket, értekezéseket, megjegyzéseket, lehetetlen fel nem fedezni bizonyos úgynevezett reformtörekvéseket, melyek harcában egyformán kiveszik részüket úgy a laikusok, mint a paedagogusok. „Az eszmék harca a paedagogia- didaktikában — mondja Schneller — feltétlenül szükséges, mert így vihető előbbre ez a tudomány.“ Az eszmék kicserélése, megvitatása közben tisztulnak az egyes nézetek, vetődnek fel újabb és újabb, talán a réginél százszorta üdvösebb dolgok. Az is igaz, hogy a reformátorok munkáit sokszor lekicsiny- lik a maradiak, de ki törődik ilyenkor ilyesmivel, hisz a legszentebb ügyről, a nevelés-oktatás ügyéről van szó. Aki békességet akar kötni, előbb háborút kell, hogy indítson. E háborúban, a nevelésoktatás ügye körüli eszmék harcában aztán részt vesz a társadalom minden osztálya. Figyelemmel kísértem, hogy kik szólnak hozzá a szociális paedagógiának szőnyegen forgó kérdéseihez s találtam ezek között a nagyszámú tanférfiún és nő paedagóguson kívül elsősorban hírlapírókat, tudományokkal, művészetekkel foglalkozókat, azután bírót, ügyvédet, orvost, mérnököt, gyógyszerészt, állami, megyei, városi, társulati hivatalnokokat, katonákat, lelkészeket, földbirtokost, kereskedőt, iparost, földművest stb. Ugyebár, szinte kaleidoskopszerű katonaság harcol a szent ügy érdekében. Hogy aztán ezek közül ki miért szólal fel vagy miért ír, azt itt nem kutatjuk, mert itt csak azt szabad és csak azt kell tekinteni, hogy van-e a felszólalásoknak, írásoknak, terveknek, eszméknek valamelyes értékük, mi van bennük ami keresztül vihető vagy megvalósítható s tekintve a hasznossági és célszerűségi elveket, mit kellene jól fontolóra venni belőlük. Figyelemmel kísérem állandóan úgy a hírlapokat, folyóiratokat, mint a tanügyi lapokat és értesítőket, főként ezeknek mindama közleményeit, melyek szorosan összefüggnek a nevelés-oktatás ügyével. Legyen szabad itt e helyen a jelenleg leginkább tárgyalt, a legtöbbször vitatárgyává tett tételek közül a változatosság feltüntetése céljából néhánynak címét közreadnom : Az igazgatói értekezletek, a szülői értekezletek, a túlterhelés, különbözeti vizsgálatok, az iskola egészségügye, iskolai kirándulá
