Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900
— — — 77 után sikerűit végre azt törvényes és természetadta jogaiba visz- szahelyezni és róla a holtnak nyomasztó jármát lerázni. Most tehát, hogy egy pár évtized múlva a legelsők egyike legyen, tőlünk függ, s azt minden kitelhető módon eszközölni legszentebb hazafiúi kötelességünk.“ Ugyanott a 20. lapon olvasom a következő Kérdéseket és feleleteket: ,a kiművelt európai nemzetekhez képest minő állapotban van a magyar nemzet? Még sokféleképen igen hátra van ; minek okai a többi között ezek : 1. A magunk között dűlongó örökös pártviszály. Vajha okúina édes nemzetünk valahára Üdvözítőnk szavain: Minden megha- sonló ország elenyészik. 2. A török járom, melynek nehéz súlya alatt lezuhant a hajdan erős magyar s maga erején többé föl nem kelhete. Midőn a keresztény hitért és Európa föggetlensége és szabadságáért a harczmezőkön folyamokká dagadt a kifolyt magyar vér, ekkor más nemzetek a béke olajága alatt nyugodtan és sikeriel ápolhatták a tudományokat. 3. Bájosan csengő és dús keleti nyelvünknek, mely legbiztosabb eszköze művelődésünknek, vétkes elhanyagolása, miben annyira sülyedtünk, hogy némely hűtelen nagyjaink a nemzet nyelvén szólni sem tudnak. 4. A magyar pórnak ízzadásán gyűjtőit vagyonnak, a. magyar pénznek külföldön való könnyelmű eltékozlása. 5. A magyar többnyire méltatlanokra és idegenekre szórt jószívűségénél fogva önkeblében ápolta legnagyobb, leghatalmasabb elleneit. Mi kell tehát a magyarnak ? Mindenekelőtt vallásos növelés, mert minden Ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, és mivel közüdv és nemzeti jólét a józan növelés növénye. Kell ipar, tenni és kitürni tudó munkás lélek, hogy kiki saját hatáskörében tegyen, a mit és a mennyit tehet. Kell polgárerény a honfiak keblébe, hogy közhatás buzogjon közérdekek felé; különösen a nemzeti nyelv terjesztésén, mint köre és hatása engedi, lelkiismeretesen, soha nem erőszakkal munkálkodni, kiki hazafiú tisztjének tartsa; mert embercsoportot nyelv tesz nemzetté, nemzetet közérdek nagygyá, nagy nemzetet tudomány és művészet dicsővé. Kell egység, hogy a költő szavai szerint: Mint vére egy anyának, Hitben és reményben, Légyen egy a szétszakadt nép Nyelvben, érzeményben.
