Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1900
—---------------------------------- —— 7 4 kesergő gyászát, s a „jobb kor“ reményével aczélozta meg a cstíggedező honfiak és honleányok szivét a kitartó küzdelemre. Egy franczia író jut eszembe, ha rája gondolok. Annak az eszes, naiv lelkű francziának a zsebe mindig tele volt gyümöJcsfa- és gabonamaggal, s jártában-keltében, akármerre térült-fordúlt, a hol egy talpalatnyi alkalmas talajt talált, ott elszórta 'a magot. Serit, arbores, quae alteri saeeulo prosient. Horváth Pius lelke gazdag tárházából bőven telt a mag; és egyike ö azon erős, a viharban megálló lelkeknek, a kiknek a magyarság végtelenül sokat köszön. Köszöni azt, hogy az idegen nyomás kétségbeejtő jármában lelke koldussá nem vált, önmagát föl nem adta s bizo- dalnms hittel tekinthetett a jövő nemzedékre. Nem rajzolom most pályáját, majd meghozza azt a kolozsvári főgymnasium ezidei Értesítője. Csak üdvözölni akartam én, hivatalbeli utódja, a ki nem voltam tanítványa, nem szolgáltam alatta, nem fűzött hozzá soha semmiféle érdek; de kit a nemes és szűk körükben is nagy tettek ragyogó sora halálig tisztelőjévé tett. Derűs, sokáig tartó aggkor legyen a jutalma! Fonjon a hála homlokára koszorút! Nyugtassa meg élete tartalma felől az értelmes, tényeken alapuló és nem szavakon kapkodó elösmerés! S legyen meggyőződve, hogy az apadó élet nem jelenti az elmúlást. A merre járt, a hol működött, ott élni fog a neve; s amíg kincses Kolozsvár városa és annak r. kath. főgymnasiuma fönáll, addig Horváth Pius neve is élni fog a környék művelődés-történetében, a melyben lesznek ugyan nagyobb, fénylöbb nevek, de önzetlen igénytelenségében tisztább és vonzóbb egy sem.... Halhíreket vettem az agg férfiú felöl; sietnem kellett, hogy egy utolsó örömet, az önzetlen elismerés örömét nyújtsam neki. Soraim még életben találták, de öntudata apadóban volt ; s nemsokára lehunyta szemét. Nékem pedig a történetíró szerepe jutóit, a. kinek a tollát a szeretet, a tisztelet és a hála vezeti. 1. Horváth Sándor született 181!) febr. 12. Szombathelyen, Vasvármegyében. Korán árvaságra jutott s Kőszegre került, a hol mint árvaházbeli növendék kezdette gymnasiumi tanúlmányait. A zsinóros, sárgapitykés, sötétkék dolmányú, magyar nadrágú árva
