Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

140

Az imént bemutatott előadás jubileumi volt. Háromszáz éve most őszszel annak, hogy egy spanyol előkelő háznak sarja a kegyes iskolákat Rómában megnyitotta. A megnyitásra hosszú, küzdelmes, gyötrelmes évek következtek; de »supergressus humano homo semper in sereno est« mondja Szent Bernát, az emberin fölűl- emelkedő ember mindig derűit. Calasanz küzdelmeinek sikerét látta, midőn 1621. hosszú éveken át fejlődött társulata szerzetté emeltetett. Aztán megindúlt az ifjú szerzet a hallatlan diadalúton; s mióta Szent Benedek rendje a barbár Európát meghódította, azóta nem terjedt el szerzet oly rohamosan, mint a Kegyesrend, kivéve a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővéreket a jelen században.

Az örömnek és a diadalnak éveit a gyász napjai követték Belső viszályok megrontották Calasanz nagy művét s a Kegyesrend mint szerzet eltöröltetett 1646. A rend nagy alapítója azonban két esztendővel későbben rendületlen hittel szállt sírjába, s tényleg már 8 évvel az alapító halála után a Kegyesrend régi egyházi rangjára visszaállíttatott s azóta magyar és lengyel, cseh és német, olasz és spanyol és amerikai földön megszakítás nélkül folytatja küzdelmes léteiét, hirdetve a vallás és a hazafiság igéit s megérezve a haza minden szívverését.

Jelenleg a Kegyesrend 122 házban, körülbelül 2000 tagot számlál. Hatalmas neveket mutat föl a tudomány és az ascesis terén, alapítóját a szentek közé iktatták s ezenkívül két beatust és 55 venerabilist számlál.

Magyarországon a Kegyesrend az 1715. évi CII. t.-cz. által nyert polgárjogot s azóta egybeforrott a piárista a magyar hazával. Mindig szerényen és csendben, de állhatatosan és lankadatlant munkálkodtunk ad rnaiuspietatis incrementum, a jámborság hathatósabb növelése végett és a surgentis patriae decus, az emelkedő haza díszéért.

Lelkem előtt képek vonúlnak el rendünk küzdelmes múltjából. Mösch Lukács a nagy Jenő herczeg táborában ott sürüg- forog, és az ő terve szerint intézik a döntő ostromot a török Buda ellen. A hazától búcsúzó 11. Bákóczy Ferencz a podolini piáris- táknál pihen meg s meghatva tapasztalja azoknak szívbeli ragaszkodását. Dugonics András Etelkájából merítik a 11. József korabeli megyegyűlések a lelkesedést és a szót. A megszülető magyar nemzeti színügy bölcsejét piáristák ringatják és Simái Kristóf Igazházijával kezdi meg az első magyar nemzeti szín társaság