Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1897

139 A segélyző-egyesületet a nagy érdemű Vajda Gyula dr. igaz­gató alkotta meg 1883. Jelenlegi vagyoni állapota 2363-83 frt ta­karékpénztári betét és az egyesületi könyvtár, a mely az ifjúsági könyvtárhoz van csatolva. Ebből a könyvtárból évenkint 50-60 tanuló láttatik el tan- és segédkönyvekkel. E könyvtár jelenleg 450 dbból áll 568'63 frt értékben Az intézet ifjúsági könyvtárninak legrégibb nyomát múlt századi convictusi és szemináriumi lajstromaikban találjuk, a mely külön ifjúsági könyvtáraknak maradványai az 1896/7. év végén a főgymnasiumi ifjúsági könyvtárba kebeleztelek. Jelenleg a könyv­tár 524 drbböl áll 394-50 frt értékben. A múlt tanévben nagy selejtezésnek volt alávetve. A könyvtár deczentralizálva van; a három alsó osztályé külön-külön az illető osztályban van elhe­lyezve s a lajstrom a szekrényre felfüggesztve. A többi osztályoké együtt vaii, de külön-külön is lajstromozva. Az önképzőkör levéltára, mely az ifjúsági könyvtárban van elhelyezve, a kör eddigi jegyzőkönyveit, a Hajnal összes évfolyamait és az önképzőkör történetének fönmaradt példányait, valamint a kör beléletét tárgyazó iratokat tartalmazza. * * * S ezzel befejezem az intézetnek vázlatos történetét azon bi- zodalmas reményben, hogy az intézel még bosszú századokon át fogja teljesíteni magasztos kultúrhivatását, ha eddigi vezetőeszméihez hű marad. Ezeket a vezetőeszméket az intézet jelen igazgatója 1897 decz. 7. a Kegyesrend 300 as jubileuma alkalmával Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspök, az Erd. R. K. Státus Igazgató­tanácsának tagjai, Kolozsmegye és Kolozsvár város, az egyetem és a társintézetek s a helybeli értelmiség nagy számú képviselői előtt Pintér Kálmán, budapesti kegyesrendi tanár a jelenkor piáristájának hivatását föltüntető iskolai drámájának tanulók által való előadása után a következőkben fejtette ki: »Egy futó képben tárta elénk egy piárista professzor a jelenkor szerzetes tanárának lelki világát. A kép lelki küzdelmeket, belső vívódásokat tűntet föl. Mintha a jelenkor szellemi és lelki átala­kulásai közepeit a czella lakója sem maradna érintetlenül, mintha neki is lennének Faust- vagy Ádám-hangulatai, gyötrő kétségei. De az igaz szerzetcstanár végre megnyugoszik a hit ölében, miként Faust lelkét is az angyalok kara a mennyekbe viszi, és Adám büszke lelke meghajol az Úristennek parancsa előtt: Mondottam, ember küzdj és bízva bízzál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom