Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

64 rokra kél a királvlyal és megöli. Erre asztal jelen meg oltár ké­pében, rajta a kehely a szent ostyával és két gyertya. A Hiúság- ból Alázatosság, az Idolatriából Latria lett, kik a többiekkel leborúlnak az angyali kenyér előtt. Es ezzel ér véget a darab. Ez az autó a legszorosabb összefüggésben van Űrnapjával és az Oltáriszentséggel. A zsidók szent edényei előképei az os- tyatartó kehelynek, a szentségtörő Balthazár jelképezi azokat, kik halálos bűn állapotában veszik magukhoz az Oltáriszentsé- get vagy azt másként megszentségtelenítik. Hiúság és önbálvá­nyozás okai az emberek erkölcsi vesztének. Külömben a darab vonatkozásai szembetűnők. Ez autónak kiváló költői szépségei vannak; nevezetesen a vízözönnek és a Bábeltornyának leírása, a Halál föllépése; s s az a sajátságos, halálos borzalom és önbálványozó gondatlan­ság között váltakozó helyzetsorozat, mely a drámát bezárja. A Balthazár (Belzaczér, Boldizsár) király esete külömben elég népszerű tárgya a költészetnek; de egv költő sem dolgozta fel oly magasztosan, mint Calderon. A szív Máriáé, A Maria, el corazon a czíme Calderon azon autójának, mely rendkívüli sok gáncsnak volt kitéve, melyeket részben látszólag meg is érdemelt. »Egy dalmata pap, régiesen egyszerű életű, egészen a lauretáni szűznek szentelte volt magát , írja Tursellini jézsuita (j- 1609) Históriáé Lsburetaime czímíí művének 18. fejezeté ben. »Véletlenül elfogták a törökök és mindenféle mesterke­déssel vallása elhagyására akarták rávenni; ő pedig az isten­káromló szavakat még hallani sem akarta, és línva-útálva ama térítőket, hogy bántsa őket, Krisztust és Máriát hívta segítségül. A törököknek mohó tudakolására, hogy miért emlegeti ama neveket, azt feleié: mivel azokat szívemben hordozom. Ekkor a törökök fenyegetőzni kezdettek, hogy kitépik a szívét, ha csak rögtön meg nem átkozza Krisztust és Máriát. Tévedtek, mondá a pap, szívemet ugyan elvehetitek tőlem, de Krisztust és Máriát nem tudjátok elvenni. Akkor a törökök neki dü­hödve fegyverrel támadták meg ; a dalmata pedig segítségül híván a lauretáni Szüzet, fogadalmat tőn, hogy életben ma­radása esetére Lauretába zarándokol. Ezzel még jobban fel­tüzeli a törököket, a kik rárohannak, felhasogatják mellét és kitépik beleit és belső részeit, s azokat gúnyosan eléje dobál­ják mondván: menj és vidd ezeket a Lorettói Szűzhöz, a mint fogadtad. Felülmúlja a hitet, de nem az isteni hatalmat, a mit most elmondok. Az Isten feltartóztatja a halált, a hal­dokló papnak erőt ad, az fölszedi magát és elindul, a sok napi utat gyorsan teszi meg és Lorettóba érkezik, belő részeit kezében tartván. Akármerre jár, összecsődül a nép, vagy hogy lássa, vagy a dolgát tudni akarva. Lorettóban a templom papjainak megmutatja belső részeit és elbeszélli röviden a

Next

/
Oldalképek
Tartalom