Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
történetét mindannyiok bámulatára és szörnyülködésére. Aztán meggyónik és megáldozik, és a mint hinni lehet, az Istenanya karjaiban leheli lei lelkét, Belső részei pedig a csoda tanúságául sokáig őriztetének, mikor pedig elrothadlak, fából farag tak olyanokat, és e fafaragvánvt fogadalmi ajándokúl a templomban felfüggesztették.? Calderon autójának ez a legenda képezi a magvát. Csak annyit változtatott rajta, hogy a belső részek helyébe mindig a szívet teszi. De ezzel aztán össze van kapcsolva a katholikus legendák egyik legszebbike, nevezetesen: a Boldogságos Szűz házának csodálatos átvitele Ázsiából Európába, Lorettába. A lorettői házban a költő jelképezi a tabernaculumot; és ezzel kapcsolatban az autónak alapeszméje: a Boldogságos Szűz iránt való odaadó fiúi tisztelet a leghathatósabb eszköz arra nézve, hogy méltón járuljunk az Oltáriszentséghez. íme igy fűződik össze ez az autó is Űrnapjával. Az autó személyei: a személyesített Düh, Vétek, Gőg, Kapzsiság, Fajtalanság, Irigység, Harag, Mértékletlenség, Restség; a Gondolat: több Angyal; végre történeti személyek: a Zarándok, a ki a Mária-cultusnak jámbor megszemélyesítője, és Laureta, hölgy, a kinek erdőségébe ereszkedett le a Boldogságos Szűz háza. A Düh és a Vétek daemoni lényekként szerepelnek ; az utóbbinak kíséretét képezi a hét halálos bűn. Az Angyalok között a vezér Gábor arkangyal. A költő ezen autóját Valladolid számára irta az ottani kápta lan megrendelésére. A csodálatos eseményeken kivid, a melyeket a költő itten színre hoz, sok gáncsoskodásra adott alkalmat az, hogy a zarándoknak szíve szemünk láttára a színpadon tépetik ki. Az esemény a hit dolga, ahhoz tehát nein szokhatunk. A szívkitépés jelenete pedig szükéges azért, mert a hozzá fűződő csodálatos eseményeket külömben meg nem érti sem a néző, sem az olvasó. Egyébként ilyen borzalmasságok találhatók másoknál is, nevezetesen Shakespearenél (Lear király). Az isteni Philothea, czimet viseli Calderonnak egy másik autója. Philothea alatt első sorban az Isteni szerető emberi lelket kell érteni, a melyet Krisztus, a világosság fejedelme, menyasszonyul választott magának, de mely égi vőlegényétől távol, földi számkivetésben kénytelen élni addig, a míg a vőlegény el nem jő, hogy a boldog nászra elvigye. E mellett Philotheába sok más vonatkozást is bele olvasnak a commen- tatorok, így nevezetesen Lorinser. De elég megtartanunk Phi- lotheának fönt jelzett alapjelentését; és ennek értelmében bonyolítjuk ki az autó alapeszméjét is: a játék nem egyéb, mint színi ábrázolása azon harcznak, melyet Krisztus hű menyasz - szonva, az emberi lélek sok földi ellenségeivel vív, a mely 65 5
