Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896

*

az olyan játékokat is, a minő a halottas táncz (Totentanz), a melyben az életkorok vagy a társadalmi osztályok személyesítve lépnek föl és a halál mindnyájukat irgalom nélkül ragadja magával. Ezenkívül ó és újszövetségi egyéb tárgyak is szerepelnek a misterinmokban ; pl. Zsuzsanna története, a gazdag és a szegény Lázár stb.

A hely, a hol e darabokat előadták, eleinte a templom volt, aztán később valamely kolostornak vagy iskolának egy nagy terme, valamely vendéglő vagy egy ny ílt tér. Nagyobb szabású misteriumot a sok szereplő egyén és az előadás nézésére tóduló néptömeg miatt csakis a szabadban lehetett előadni.1 A nagyobb előadások előtt, különösen Francziaországban, lovas csapatok hirdették dob- és trombitaszó mellett a közelgő ünnepélyt. A színpad olyan volt, mint a miénk és volt rajta természetesen előtér és háttér. Az előtérben ment végbe a cselekmény, a háttérben voltak közönségesen a szükséges épületek feltüntetve, mint Herodes palotája, a jeruzsálemi templom, Máriának názáreti háza stb. A pokolba való bejáratot egy csapóajtó tüntette föl. Kálvária hegyét egy kis halommal utánozták. Szegényesebb előadásokon mindezen díszleteket egyszerű föliratos táblácskák pótolták. Az említett épületek mögött lehetett látni a háttért, a mely a paradicsomot ábrázolta, a hol az Ur Isten angyaloktól körülvéve nézte végig az egész játékot. Ugyancsak a paradicsomban állott a zenekar is. Néha az előadás vásártereken vagy temetőkben felállított emelvényeken történt; ilyenkor a színpad kétemeletes volt. A legfelső rész a mennyországot (műneve németül Paradies), a középső a földet (német műneve die Brücke) és a földszinti rész a poklot (die Hölle) ábrázolta. Különösen Németországban voltak az ily emelvények divatosak. Francziaországban pedig néha hét emeletesek is voltak a színpadok. A középkori színpadon az egyszer föltett díszletek az egész előadás alatt nem változtak. Az előadások néha több napig is tartottak s van példa rá, hogy egy előadás 40 napig is elhúzódott. Ilyenkor a város kapui be voltak zárva és őrök járták be az üres utczákat.

A nézőtért egy korlát választotta el a színpadtól; a nézők földszinten és páholyokban oszlottak meg. Természetesen ez csak a nagyobb előadásokra szóik mert a kisebbeken legnagyobb részt állott a nép. Egy-egy nagyobb szabású előadás néha tömérdek pénzbe került; így különösen Francziaország- han százezer frankos előadásokról is tesznek említést. Ennek megfelelően a legjobb nézőhelyeket ti frankjával is kellett fizetni De Németországban soha sem tartottak ilyen nagysza1 Rómában a XV. században a Colosseumban adlak elő egy mys- leriuniot, melynek ezítue : Ln. nippresentazione dől nostro Signor Gesü

Cristo coli hí sua rcsurrezioiio<.

6