Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1896
7 bású előadásokat. A nép a drágaság daczára is csak úgy özönlött az előadásokra, minek magyarázatáéi szolgál az, hogy csak a legnagyobb ünnepek alkalmával és akkor sem minden esztendőben tartottak színi előadásokat A misterinmok aesthetikai értékéről bajos beszélni; mert a legtöbb nem egyezik meg többé a mi ízlésünkkel. De tagadhatatlan, hogy kiválóan szép részletek is vannak egyesekben ; így különösen a Boldogságos Szűz anyai keservének 1 és Mária Magdolna bünbánatának rajza néha elragadó. Morális hatásuk pedig mindig volt, sőt mondhatni manap is van. Erre mutat az is, hogy a nép egyes helyeken manap is rendez misteriumos előadásokat, p. o. hazánkban Fő-Réven (Oberuferj, különösen pedig a bajor Ober-Ammergauban. Az utóbbi faluban 1(>63 óla minden tizedik esztendőben tartatnak húsvéti jelenetek előadásai, egy 1811. modernizált szöveg alapján. Ezekre a játékokra mindenfelől özönlenek az idegenek manap is. A misteriumoknak nagy hatását mutatja az is, hogy pl. Berlinben 1598., Bajorországban meg épen 1770 tiltották el azoknak templomban való előadását. A középkori vallásos dráma főelnevezése a misterium. A többi népek által használt elnevezések többnyire önnön- magukat magyarázzák; így p. o. az olasz rappresenta- zione sacra, a mely vagy nmta vagy parlata, vagyis Olaszországban, de másutt is rendeztek olykor néma előadásokat is. A francziák egy ideig a Boldogságos Szűzre vonatkozó darabokat közönségesen rniracles-nek nevezték. Nevezik ez országban a misteriumot histoire nak is. Az angoloknak mirac- le plays és mysteries szavaik szintén önmagokban világosak. A moralitások szintén egyházias jellegű színdarabok, a melyekben személyesített erények és bűnök szerepelnek és az ezek között kifejlődő harczban az erények győznek. Példa legjobban világosít. Szolgáljanak példákul a következő német, franczia és olasz művek. A németeknek van egy misteriumuk Von den klugen und törichten Jungfrauen. A balgák a világ gyermekei, a kik játszanak és mulatoznak és azt gondolják, hogy mégis idején meg fognak érkezni a vendégséghez. Azonban az Ur elutasítja őket, és még Máriának közbenjárása sem segít rajtok; szívszaggató kiáltozások közben viszi el őket az ördög. Ebhez a darabhoz egy érdekes monda fűződik. Állítólag 1322. adták elő Eisenachban Frigyes thüringiai lartománygróf jelenlétében. A fejedelem kétségbeesett és mély haragra gerjedt, 1 Egy Kiül) tájáról való »Marienklage czhnű töredékes passiojá- lékhan Mária így panaszkodik: »Kreuzes Arm, jetzt neige Dich! Zu dir sollt du ziehen mich Ali meines Kindes Seite. So tätest du mir wol Denn ich. Arme, Sclnnerzens voll. Mag nicht länger weilen .
