Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1893
33 erősséggé változtatták, a törökök pedig lőpor-raktárrá, és kupolát építettek a tetejére; 1656-ban a villám belécsapott s felrobbantotta, úgy hogy csak két oszlopnak maradt meg a feje az első oszlopsorban, a többi oszlop mind megcsonkult. A Propylaionok előtt a jobb oldalon egy 8 méter magas kő-emelvényen áll a szárnyatlan Győzelem istennőjének, Nike apteros-nak a temploma. Pau- sanias szerint azt hitték ugyanis az athéniek, hogy a győzelemnek nincs többé szárnya, s mindig köztük marad. A templom pentelikoni márványból épült és jón-stilü amphiprostylos alakú; közel 9 méter magas és jó 5 méter széles. Homlokzata és bejárata keletnek, az Akropolis-felé irányul; elejét és hátulját 4 karcsú jón-oszlop disziti, melyeknek magassága méter. A friz féldomborműveinek egy részét Lord Elgin Londonba vitte, a többi rész Athénban maradt. Ezen féldomborművek a művészetnek igen magas fokát mutatják. A templom keleti oldalán levő friz az istenek gyülekezetét ábrázolja, az északi és déli oldal fríze pedig a görögöknek egymás elleni har- czát. A templom belsejében állott hajdan Athene istennő fa-szobra, kinek mint a győzelem istennőjének tiszteletére szentelték a templomot is; a szobor jobb kezében sisakot és balkezében gránát-almát tartott. Az épületet a törökök ágyútelep készítése végett szétbontották, azonban 1835—36-ban Rósz, Schaubert és Hansen újból helyreállították. Az Akropolis belsejében hajdan sok kisebb-na- gyobb szentély épült, melyek legnagyobb részének ma csak nyoma, vagy még az sem látható, s pusztán feljegyzés után tudjuk helyeiket és neveiket részben megállapítani. Van azonban két temploma, mely az idők vasfogával és az emberek barbárságával némileg daczolt, s mely az ó-kori építő művészetnek legszebb emlékét képezi; ezek az Ereditheion és a Parthenon. Az Erechtheion a vár északi falánál fekszik s Athen legrégibb temploma volt, habár nem a reánk maradt alakjában is. A városvédő Athénének, Pallas Polias-nak volt szentelve, de az Erechtheion 3
