Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1891
57 Leuckart nézetének hívei lehetetlennek tartják, hogy valamely élosdi már kezdettől fogva két gazdával birt volna. Ők azt vallják, hogy ezek kezdetben csak az első gazdában fejlődtek és pedig annak belében, hogy az új életviszonyokhoz való alkalmazkodás folytán csak a magasabb szervezet pl. a nagyobb és erősebb horgok, a szívókák stb. megszerezhetése kedvéért léptek a vándorlás hosszú és bizonytalan útjára. A dolognak azonban mégis másként kell állam, mert, miután a gerinczesek akkor még hiányoztak, ha az éb- rény pl. cystieercus-sá át is alakult, akkor az el is pusztult s így minden szerezménye az élősdiekre nézve kárba veszett. Meg kell fontolni azt is, hogy vándorolnak oly élősdiek is, melyek horgokkal, szivókákkal stb. nem birnak. A vándorlás oka pedig csak egy lehet. így tehát az élősdiek vándorlása ezen és hasonló szervek megjelenését megelőzte, sőt ez primer tünemény, a mennyiben a szabadon élő férgek is, nevezetesen a nematodák, fejlődésüket, a változó táplálkozási igények szerint, szintén különféle helyeken érik el, melyek az élősdieknél ugyan ezen oknál lógva csak' eltérőbbek s így szembe ötlőbbek; szóval ezen állatok életében a vándorlás általános és nem speciális tünemény. XIII. A paraziták rokonsági viszonyai. Az állattan régi művelői igen sokáig ama téves nézetben voltak, hogy a paraziták nem csak élettani, hanem boncztani tekintetben is eltérnek a szabadon élő állatoktól. Az élősdi állatok kezdetben mint egy külön állatcsoport szerepeltek a tudományban. De végre is útat tört. magának az egészséges fölfogás itt is, mert ama mód, mely szerint a parazitismust keletkezettnek tekintjük, csak azon elveken alapszik, melyeket rendszerint a szabadon élő állatok fejlődésénél is számba veszünk. Napjainkban mind a két állatcsoportot egy közös elvből származtatjuk, s ez első sorban az alkalmazkodás törvénye. Mert ezen, testi szerkezet tekintetében nagyon is eltérő lények vagy gazdáikkal együtt és azokban egyszerre léptek löl, vagy a matéria peccans megszaporodása után későbben fejlődtek bennök, vagy végre természetes úton-módon, a természetben most is uralkodó törvények szerint keletkeztek. Amaz állatcsoportokban, melyekben nagyobb számú parazita előfordul, a parazitikus életmód különféle fokait és mintegy a pa- razitismus fejlődését, állandó alakokban, egymás mellett is szemlélhetjük. így például a crustaceáknál az illető családoknak átalakulását és visszafejlődését nyomról-nyomra követhetjük és mindig a para- zitismus fokához mérve. így a cyclopsokmég rabló életmódot élnek, az isopodák csak szerves morzsalékokkal táplálkoznak, a copepodák már igazi paraziták, némelyek közülök csak ideiglenesek s azért erős kapaszkodó szervekkel birnak, míg mások már állandók és így mozgékonyságukat teljesen elvesztették. Ugyancsak itt lassan visszafejlődni látjuk
