Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1889
2 a románczot, Uhland a rapsodiát, Heine a befejezésnélküli dalt megalkották:, úgy alkotta újra Göthe az idyllt, mely- lyel ezentúl egy új esztétikai iránynak lett a megjelelője. A Niebelungen óta nincs hozzá fogható népies éposz. Göthe elsőrangú szellem, alkotásai a formai tökéletességen kivül mindenben az eredetiség bélyegét viselik. Kitűnő psychologus, ki az olvasó előtt az emberi szivnek rejtekeit feltárja, aesthetikai talentum, a kinek ízlése a klasszikái s a népköltési mintákon tökéletesedett s új elvekkel gazdagította az esztétikát, sokoldalú átható fogékony lélek, ki az életet, természetet, embereket különféle viszonyaikban ismeri. Mellette a nyelvnek feltétlen ura, kinek előadása mindenkor utolérhetetlen erejű és tisztaságú. Költői szépségein kivül ethn o graphiai tekintetben is rendkívül érdekes Göthe éposza. Soha költő találóbb, hivebb képet nem adott a német nemzeti typusról, mint Göthe. Lángelméjének sokoldalúsága e tekintetben is bevált. Az első ének Hermann szülőivel ismertet meg. Kis határszéli német város közepén áll „Az arany oroszlánhoz“ czimzett korcsma. Délután van. A piacz néptelen. A kiváncsi lakosság, daczára a nagy hőségnek és pornak, idegeneket ment nézni a városon kivül, a kik a franczia forradalom elől menekültek német földre. Épen a kíváncsiságról beszól az öreg és váltig hajtogatja, hogy mire- való már ez a nagy kiváncsiaskodás, mellesleg megdicséri feleségét, ki fiát, Hermannt, könyöradományokkal küldte az idegenek után. A párbeszédből kiviláglik, hogy a franczia forradalom Ifire a rajnamelléki csöndes városkába is elhatott és felzaklatta a mindennapos egyformaságba csontosodott városbeliek nyugalmát. Mindenki künn van. Nem törődik a tikkasztó hőséggel, nem a szél és kocsisorok által felkavart porral — künn van idegeneket nézni. Csupán az öregek maradtak honn házőrzőknek és korholják persze a fiatalabb elem kíváncsiságát — de azért őket is kihozza ugyanezen kíváncsiság a ház elejére, hol padkán ülve várják a legelső híreket. Göthe igen találó vonásokkal rajzolja a nyugtalan, éber, szemfüles kisvárosi kíváncsiságot s a komolykodni szerető öregek látszólagos érdektelensé
