Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1888
32 halt, kevés idő múlva nőül ment Polemonhoz, Kilikia királyához, mely házasság azonban — úgy látszik — szintén nem soká tartott, mivel később őt folytonosan Agrippa testvérének kíséretében találjuk, kiről mint béke-közvetítőről a zsidó háború történetének előrajzában (2. f) már emlékeztünk. J) Azok után, a miket Flavius József róla tudomásunkra juttatott, úgy látszik, hű szeretet lelkesítette őt hazája iránt; mert Cestiussal szemben a közbenjáró szerepét viszi, és fivére oldala mellett áll mindig, a hol ez csak a zsidó nép jó és balsorsa ügyében valamit cselekszik. Most a zsidó felkelés alkalmával, midőn Agrippa is a Flaviusok felkelő csillaga felé fordúlt. nekik segédcsapatokat küldött s Berenike kíséretében együtt útazott Titussal Korinthusig, hogy azután Titus onnan egymaga folytassa azt tovább Galbához: úgy látszik a szép ifjú a szép nővel megismerkedett, és az utóbbi szikrázó szemeinek tüze felhevíté a rómainak lágy szivét; de viszont a császár fényes megjelenése és szeretetreméltósága sem hibázhatta el hatását a szép zsidónőre, s lassan-lassan benső viszony fejlődött közöttük; sőt Tacitus pajzánúl megjegyzi, hogy Titus Berenike után való vágyódásból tért vissza Korinthusból Júdeába, midőn épen kedvesen vett ürügy is kinálkozott erre. ügy hiszem, nem sokat hibázunk, ha a szelid Titussal a szelid Berenikét is dicsérjük; mert hogy Titus a reá való tekintettel bánt el kíméletesebben Berenike faj rokonaival, legalább is a valósághoz közeli ; a szép zsidónő hizelgő szavai ezen erkölcsi győzelmet megkönnyíthették.2) Győztes imperatorként térvén vissza Titus Rómába, Berenike Agrippa testvérével együtt követte oda, hol a császári palotában lakott s helyzete Titussal szemben oly köztudomású volt, a feleség minden jogában annyira részesült, hogy általában azt tartották, miszerint őt feleségűi akarja venni. E viszonyát azonban úgy a rómaiak, mint a zsidók rossz szemmel nézték. Kellemetlenül érintette ugyanis a római népet az, hogy Titus egy zsidónőt, oly néphez tartozót választott szerelme tárgyáúl, mely épen a rómaiak ') Flav. Joseph. II. 11, 6. Antiq. Jud. XX. c. 7. 3. — 3) Flav. Joseph. IV. c. 9, 2. Dió Cass. 66. c. 15. Suet. Tit. c. 7. — Tac. II. c. 2. 81. regina Berenice Hörens aetate formaque et seni Vespasiano magnificentia munomm grata.
