Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885
G8 száműzetéstől való félelmükben legdrágább jószágaikkal falúra menekülé- nek. Caesar serege ekkor 2 gall légió és egyéb csapatok önkéntes átpár- tolása által 40 ezerre szaporodott. Pompejus csak lassan tudott döntő elhatározáshoz jutni; míg egyrészt minden oldalról túlhajtott és ellenmondó hirekkel ostromolták, másrészt nem kért tanácsok- és szemrehányásokkal halmozták el. A tanács minden hatalmat neki adott át; és Cato jónak találá, hogy az hárítsa el a bajt, a ki annak oka. 0 a dolgok ezen lefolyását már régen megjósolta; ha akkor — úgymond — hallgattak volna az ő tanácsaira, most sem az egyiktől nem kellene annyira félniök, sem a másiktól nem kellene egyedüli megmentésöket várniok. Pompejus megengedő, hogy igazat jósolt, de — szerinte — ő leghívebb barátja vala Caesar ellen. Favonius felhívta őt, hogy itt az idő — a mint nem egyszer kérkedett — verje ki Caesar hadosztályát a tartományból. Volcatius Tullus azt kérdé tőle, vájjon hol van hadserege, melylyel Caesar ellen akar menni? Hogy e zűrzavarból megmeneküljön Pompejus, elhatározta, miszerint elhagyja Rómát és Campaniában a legnagyobb csendben hadgyűjtés után lát. Pompejus rendelkezésére a Caesartól elvett két légió állt, de ezek Lucaniában állomásoztak, a nemzeti felkelés pedig Picenum- és Umbriában gyülekezett. Egy tanácshatározat által azután megparancsold, hogy minden tanácsos, lovag és hivatalnok Capuába gyűljön össze (a hová a kormányszék is áthelyeztetett); a ki Rómában marad, azt úgy tekintik, mint Caesar párthivét s vele úgy bánnak, mint Caesar-pártival. Cato, miután családjának biztonságáról gondoskodott, idősebb fiával követé Pom- pejust. Kisebb fiát Munatius falusi birtokára vitte Olaszország legdéliebb tartományába Bruttiába. Házának és leányainak védelmére ismét magához vette második feleségét Marciat, a kit előbb Hortensiushoz adott nőül, Caesar Anti-Catója szerint hírvágyból, s a ki most a szónok halála után gazdag özvegy volt; melyre még Plutirchos is azt jegyzi meg, hogy ez annyit tesz, mint Herculest gyávaságról vádolni. Cato Rómát elhagyván, soha többé nem borotváld arczát, nem nyiratá haját és semmiféle tiszteletkoszorut sem viselt, hanem búskomorságban gyászold hazáját azon kínos várakozásban, vájjon pártja győző vagy legyőzött lesz-e?1) Caesar ellenségeinek tetterejét a béke reményével lehetőleg hosszú ideig megbénítani kívánván, igéré, hogy mindkét Galliáról lemond és Rómában jelöltként jelenik meg, ha Pompejus azonnal Spanyolországba megy és a légiókat elhagyja; szóbeli tanácskozás — szerinte — legjobban czél- hoz vezetne. Lucius Caesar tette az ajánlatot és Pompejussal január 25-én teanumi Sidicinumban találkozott. A főhadvezér és a consulok mindent elfogadtak és Lucius Caesar a hírrel gyorsan visszautazott. Capuában a i) i) Plut. 52. 53; Pomp. Ül; Cic. ad Att. 7. 15; 10, 12. 16; Caes. 1. 30.
