Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885
54 már pedig neki, mint Spanyolország proconsulának, nem volt szabad a városba belépni. Caesar ajánló irata, Cicero védelme és Pompejús pártfogása a vádlottnak nem használtak. A törvényszéki bíráknak volt bátorságuk Gabiniust számkivetésbe küldeni. Minthogy pedig a 10000 talentumot (60 millió frank), a mennyire zsarolásai becsültettek, nem tudta megtéríteni, vagyona lefoglaltatott. Cato ismert szigorúsága miatt a tribunságot elnyerni akarók nem kevésbbé voltak zavarban, mint a consulságra pályázók. Mindegyik attól félt, hogy maga veszteget, és még sem vala bizonyos, vájjon a többiek nem vesztegetnek-e, és igy előnyben nem lesznek e felettök. A consul-je- löltek túltették magokat mindenen, és mindegyik egyformán vesztegetett a legnagyobb mértékben; a tribün-jelöltek azonban megegyeztek abban, hogy mindegyiknek 500 000 sestertiust (100,000 frank) kell letennie Ca- tónál; a ki ennek Ítélete szerint a vesztegetésben vétkes lesz, az elveszti befizetését a többieken kívül. Cato azonban nem fogadá el a pénzt, hanem csak kezeskedett érette. A választás alkalmával az elnöklő tribün mellett állott, és rámutatott egy jelöltre, a mint vesztegetett, a ki e szerint pénzét elvesztette. A többi jelöltek dicsérték határozatát, a pénzt azonban visszautasították, mivel a rajtakapottnak szégyene elég büntetésül szolgált. Sokan e miatt Cato ellen kikeltek, mivel egészen törvénytelen illetékességet merészelt maga részére akkor, midőn a megvesztegetések fölötti döntő bíróságot magának tulajdonította. Cicero a tribünök törvényszerű és nyugodt választását valami egészen rendkívüli dolognak tartja, midőn írja: „Cato egymaga többet ér, mint a világ összes törvényei.“ — Senki sem vihette azonban keresztül a consulságnak a törvényesség látszólagos formái közt való megszerzését; ámbár Cato a hallatlan megvesztegetések ellen (az első centuria egymaga 10 millió sestertiust — 2 millió frank — kapott) szigorúbb intézkedéseket indítványozott és a választó-gyűléseket sietteté. Pompejús és a consulok ellenei ugyanis erőik szerint akadályozók azokat; az első azon czélból, hogy a legközelebbi év in- terregnummal kezdődjék, és hogy ő az általános rendetlenség alkalmával dictatorrá lehessen, avagy hogy az interregnumnak lebegő állapotai közt a zavar még inkább elhatalmazódván, az utána való vágy még nagyobb legyen; az utóbbiak azért, hogy a consulok a Cajus Memmius és Domi- tius Calvinus jelöltekkel való igazán szégyenletes alkunak gyümölcseitől elessenek. Mindkét jelölt ígéretet tett ugyanis a consuloknak, hogy segítségükért a tartományok felosztására irányuló jóslásaikban hamis jeleket fognak hozni, avagy 40 millió sestertiust (8 millió frank) fizetnek. Cato a vesztegetés ellen a tanácsban azt indítványozó, hogy mindegyik jelölt számára külön bizottságot rendeljenek, a megválasztás törvényességét vizsgálat alá vegyék, a vizsgálat eredményét azonban csak a választógyülés után közöljék nyilvánosan.
