Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1885
53 Minden érzékeny leveretése daczára, melyet Cato ez évben politikai befolyásra nézve szenvedett, a mely téren ellenállási kísérletei szerencsétlenül végződtek, ugyanazon évben egy megtiszteld bizonyságát tapasztalá ama kiváló nagyrabecsülésnek, mely hozzá, mint magán-emberhez, mindenütt fűződött. Midőn ugyanis Gajus Messius tavaszszal Flóra emlékének megülése végett kicsapongó ünnepet — Floraria — rendezett, a nép a színésznőknek azon alkalommal szokásos pajzán megjelenését mindaddig átal- lotta kívánni, mig Cato, Favoniustól arra figyelmessé tétetve, a színházból el nem távozott. Ámbár a Kr. e. 55-ik év elején Catónak a praetorságot elnyernie nem sikerült, s a dolgok állapota eléggé veszélyesnek látszék rá nézve, hogy őt a legközelebbi évre is ugyanannak megszerzésétől visszarettentse ; mindazáltal elnyerte azt a nélkül, hogy a triumvirek neki tovább is ellenállottak volna.1) 12. Cato praetorsága. 54—53. Kr. e. Mint praetornak főtörekvése volt az elhatalmazoit megvesztegetéseknek véget vetni. A feladat elég nagy volt egy évi hivatalviselésre és egészen különös az 54. évre. A négy consul-jelölt: Cneius Domitius Calvinus, Gaius Mem- mius, Marcus Messala és Aemilius Scaurus oly túlságos vesztégetéseket vittek végbe, hogy végre mind a négyen bevádoltattab. Először azonban Aemilius Scaurus vádoltatott be azon zsarolások miatt, melyeket Sardi- niában űzött volt. Szept. 2-ikáu jelenék meg Cato itélőszéke előtt, s nagyon haragudott, hogy Cato tunica és talán épen lábbeli nélkül ült az itélőszékben: tevén ezt akár a nagy hőség miatt, akár pedig, hogy Ro- mulus, Tatius és Camillus szobrait utánozza. A vádlott mellett hat védő volt, közöttök a két leghíresebb szónok, Cicero és Hortensius. Tekintélyes barátjainak sokasága, házának jó hírneve és a becsületesen viselt aedilis- ség szólának mellette; miért is annak daczára, hogy kormányzása ellen több tanú volt, s hogy Cato barátságban volt a vádlóval, a félelmes Tria- rius felperessel: 70 biró közül 62-en a vád alól fölmentették. — Más alkalommal Aulus Gabinius consularisnak, a ki Alfius praetor elől megmenekült, Cato előtt is meg kelle jelennie. Három párt akará őt zsarolások miatt törvényszék elé állítani, és Cato elfogadá azok közül a leghevesebbet, Caius Memmius tribunnal, mint szónokkal. A törvényszéki Ítélet Cato betegsége következtében októberig elhúzódott. A tárgyalásnak Róma kapuin kívül kelle tartatnia, minthogy Pompejust is ki kellett hallgatni; *) *) Plut. 43. 51; Caes. 22; Pomp. 52; Grass. 15; Dió 39. 33—36; Liv. ep. 105; Suet. Caes. 24; Cic. 2. ad Att. 8, 3. 2; Plin, 18, 69; Val. Max. 2. 10, 8 ; App. 2, 437; Senec. ep. 97; Vellei. 2. 46, 2. Ovid. Fast. 5. 331; Mártii, epigr. 1. 1.
