Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1882
24 megtartani: kinevezlek téged a szónoklat nyilvános rendes tanárának (professor eloquentiae), állami fizetés mellett. — Mikép köszönjem meg ezt kegyelmes fejedelem ? válaszoló Qnintilianus. Ily jóságra nem érzem magamat méltónak. A mennyire erőim és tehetségeim engedik, férfiasán akarok a jövőben is munkálkodni. Tőled hivatva és vezéreltetve, ki ne hozna örömmel áldozatot ?! Nevedet örök időkre halhatatlanná tetted; különösen a tanítók fognak örvendeni, kiket fölemelsz s kik hálás szívvel irányozzák tekinteteiket ég felé, áldást esdve rád és házadra! — Ha az égiek engedik, Róma nemcsak palotái és gazdagsága, hanem jó iskolái miatt is híres lesz, végzé beszédét Yespasianus. — Engedje a kegyelmes Zeus, monda Qnintilianus, s tartson meg soká a római birodalom javára! Qintilianus elvált a császártól. De mily nagy vala öröme, alig lehet leírni. Kevésbbé gyanitá a nemes fejedelem, mily hatalmasan illette a rhetor szivét, midőn fenségének magaslatáról leereszkedett. Qnintilianus sokat nyert. Gazdagabbá lett bátorságban, vidámságban, örömben és önérzetben. A tanűgy közeli emelkedésének kilátása igazán boldogító őt. Hozzá is fogott csakhamar munkájához. Róma számos részében állított iskolákat és azokba aztán a legjobb grammatikusokat és rheto- rokat küldötte. Az alkotó élet ily áldásdús ügyben hatalmasan dagasztó Quintilianus keblét, habár az sok fáradtsággal vala is összekötve. És mily barátságosan és szeretettel vezeté be a tanítókat hivatalaikba! Mily őszintén intette őket hűségre és kitartásra nehéz hivatásukban! Gyakran összegyűjtötte őket saját házában; részvéttel szólt munkásságuk következményeiről; intette, bátorította, irányozta, s a collegialitásból eredő bizalomra, össztevékenységre s szeretetre ösztönözte őket. Quintilianus szerette a nyíltságot és igazságot, miért is kemény szava volt az alakoskodókkal szemben, kiket az emberiség kisértetei- nek nevezett. „Ezekkel — úgymond —• mitsem lehet kezdeni, mit- sem lehet rájok bízni!“ Különösen pedig arra kérte ismételten őket, hogy soha se hiányozzék iskoláikban az igazság és a szeretet. Különböző időkben maga is meglátogató iskoláikat, meggyőződést szerzendő arról, vájjon hazafias és helyes szellem uralkodik-e bennök. Yespasianus benső örömmel telt el működése felett, s Quintilianus iránti becsülése napról-napra emelkedett, főkép midőn Quintilianus az ékesszólásról tartott előadásai által is uj babérokat szerzett volt. Generosos animos labor nutrit. —
