Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1882

68 Tullia fejét lecsüggesztve, újra kezde sírni. Quintilianus őszinte részvétét fejezé ki. De ime az ajtó nyílik s belépő fia örömmel rebegi: „Anyám szabad vagyok! Nerva elbocsátott! Részéről csak becsülte­tést várhatok!“ E jelenetet'alig lehet leírni, ezt érezni kell. Hangos kiáltással fogadá az anya karjaiba megszabadult fiát; fájdalom-könyei öröm- könyekké változtak; sóhajtásai hálaimává; panaszai örömhangokká. Fia csókja üdítő balzsam vala számára, mely lesújtott szivét fölemelő s meggyógyítá. Oh — kiáltott fel Quintilianus — látná csak ezt Nerva, mily édes örömre ragadtatnék! Mily irigylésreméltó kegyelmi hivatala! A tanítvány örült, hogy mesterét is viszontláthatta, ki oly nagy s oly élénk részvéttel kisérte őt mindenha sorsában, a kinek azután elbeszélte elfogatását s a börtönben kiállott szenvedéseket. Ily jelenetek gyakran adták elő magokat. Elfogottak és szám- üzöttek naponkint tértek vissza hazájukba, mely a zsarnokoktól meg­szabadulva, igazságos és szelíd fejedelem gondozása alatt megújult, fel­üdült s ismét fellélekzett. —■ Iinber adest soli, comitantur gaudia fleturn. XXIV. Tovább haladva hősünk életében, elérünk ama dicső hivatali álláshoz, a melyben eszményét megvalósítva látta, s a melyben ügyek- vésének, küzdésének tetőpontjához jutott el. Nerva uralkodása igaz­ságon és szereteten alapúlván, dicső tettek sokasága által tűnt. ki. Már a rendelet, melyet uralkodása kezdetén kibocsátott, mutatja ezt. „Én — úgymond — a közjólétet eléje tettem saját nyugalmamnak; né­zetem a császári méltóság elfogadásánál az volt, hogy új jótétemé­nyeket osztogassak s a régieket megerősítsem.“ Ez őszinte nyilatko­zat vala. Jelentékeny összegeket fordított mezei jószágok vásárlására, melyeket a szegények közt osztott ki. Ezenkívül gondoskodott a sze­gény gyermekek nevelés-oktatásáról is. Népe tisztelte, szerette, a köl­tők és történetírók pedig dicsőítő hymnusokkal örökítették meg di­csőségét. A jó király uralkodása örömmel töltötte el nemcsak Quin­tilianus, hanem Plinius kebelét is. Ezen örömük fokozódott, midőn Nerva Trajanust örökbe fogadta, s midőn később ugyanaz az uralko­dásban követte. Trajanusban mindazon tulajdonok egyesültek, melyek egy ural­kodót ékesíthetnek. Erős, egészséges testalkatú s magas termetű va­la; arezkifejezése méltóságteljes; szeme tiszta és barátságos. Negyven éves kora daczára megtartotta ifjú füzét és szellemét. Császárrá vá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom