Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1881
22 a Delgadó fokig az araboktól „Zendsch“ (rabszolga) vagy „Kafir“-nak (hitetlen) neveztettek. A legdélibb pont Afrika keleti partján, melyet az arab földrajzirók megneveznek : Daghnta, mely valószínűleg a mai Inhambane közelében feküdt. Madagaskar szigete is ismeretes volt előttük s „Qua- mara“ (Hold-sziget) névvel nevezték el, mivel a Hold-hegység átellenében feküdt. A „Qomr“ kiejtés „Comoren-csoport“ név alatt még ma is fenáll. Hogy Afrika keleti partja aranyban gazdag, már a régi időben ismeretes volt előttük, bizonyítják a legrégibb földrajziróktól fenmaradt útleírások, igy bírjuk Massudi, Bakui, Ibn Haukal útleírásait, melyekben ki vau mondva, hogy mielőtt az európaiak érintették volna e partot, már azelőtt űzetett ott arany- és rabszolga kereskedés. Afrika nyugati partján nem hatoltak oly távolságra, mint a keletin, mert a karavánokat csak a Hun fokig, a tengeren útazókat körül-bclül a Bajader fokig látjuk hatolni. A puszták fiai Afrika belsejét igen hiányosan ismerték, és csak a mohamedanis“ mus elterjedésével kezdették, nyugotról keleti irányt követve, az ezen irányban fekvő országokat karavánok, hittérítők s más egyéb czélból tett utazások által megismerni, innen van az, hogy az egyptomiakkal legkésőbb ismerkedtek meg. A mi Afrika viztanát illeti, tudjuk, hogy minden afrikai folyót Nílusnak neveztek, igy volt egyptomi Nil, abessVúniai Nil, Dscliub vagy Godscheb Nil, Négerek Nílusa = Niger stb Ezen folyóknak közös eredete volt a „Kura“-tó, honnan minden irányban engedték azokat szétfolyni. A valódi Nilt régibb íróik csak Dongoláig ismerték. Az arabok pedig alaposabb ismeretekre tehettek volna szert, mért hozzá voltak szokva a meleg égaljhoz és tevéken szoktak utazni a sivatagokon keresztül, mik a kutatást nagyon könnyítették volna. Az arabok ismereteiről kiváló bizonyságot tesz Edritsi, Ceutából, (élt 1099—1186.) ki egyike volt a legkiválóbb arab földrajziróknak és ezen név alatt: „Geographus Nubien- sis“ lett ismeretes. 1153 körül irta „Geographische Gemüth- sergötzungen“ czímű munkáját, melyben ő azon városról a hol született, saját tapasztalása után nyert ismereteit, Afri
