Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
30 A 15. pt. A virágok teljes voltát a bő tápnedvaek tulajdonítja Apácai. Némi tekintetben igaza lehet, mert a sovány földben a teljes virágok is gyakran visszafejlődnek; azonban több lényeges ok is működik közre a virágok átalakulására, mit hybridátiónak nevezünk. A hybridatióra vonatkozó tudományos nézeteket Nägeli állította rendszerbe, az előtte e téren működött búvárok (Köll- reuter, a múlt században; későbben Knight, Gärtner, Her- bertli, Wichura stb.) észleletei nyomán. Nägeli szerint: ') a) „Csak systematice egymáshoz közel rokon növényalakok képezhetnek elegyfajokat. * b) „A közel rokonságon kivűl még egy más körülménytől, t. i. az illető növényeknek egy bizonyos bensőbb viszonyától is függ az elegyfajok (bastarde) képződése, mely viszonyt Nägeli ivari rokonságnak (Sexuelle Affinität) nevez.“ c) „Az ivari rokonsága legkülönfélébb fokozatokat tünteti fel; az egyik véglet abban áll, hogy a növény beporoz- tatása egy másik fajjal vagy válfajjal teljesen eredménytelen, oly annyira, hogy a pollentömlő be sem hat a bibébe, és ennek folytán a megporzott virág egészen úgy viselkedik, mint ha be sem puroztatott volna; a másik véglet abban nyilvánul , hogy termékenyülés folytán számos elegy (bastarde) képződik, mely nemcsak hatalmasan fejlődik, hanem szaporodási képességgel is el van látva. A két véglet között ta- láthatni a legkülönfélébb átmeneteket “ d) „Ha egyszerre két különböző faj pollenje vitetik ugyanarra a bibére: akkor csak az egyik hat termékenyítő- leg, t. i. a nagyobb ivari rokonsággal biró.“ e) „Az elegy (bastarde), rendszertani (systematicai) jellegeit illetőleg, a két különböző szülei (elterlichen) alak között közép helyet foglal el.“ f) „A törzsalakok jellegei szabály szerint úgy vitetnek át az elegy fajra, hogy a két szüle befolyása mindenben feltűnik, s igy a különféle tulajdonságoknak egymást átható elegye tűnik fel. Ezek az elegyfajokuak öröklött sajátságai.“ g) „Ezen öröklött sajátságok mellett az elegy (bastarde) közönségesen még új jellegekkel is bir, melyek által mindkét *) Sachs. Lehrb. d. Bot. 2. Aufl. 647 stb. 1.