Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
31 törzsalaktól különbözik; az elegyfajnak egy új sajátsága a változási hajlam ............A bastardoknak bujálkodó (luxurir ende) növekedése leginkább számos és nagyobb levelek, magasabb és hatalmasabb szárak, dúsabb gyökérzet, nagyobb számú sarjak stben nyilvánul. Az elegyfajok bírnak hajlandósággal a hosszabb életkorra is; egy- és kétévi (biennis) szülőktől több és sok évi elegyfajok keletkezhetnek, ez azonban valószínűleg a csekélyebb magképzés következménye. Az elegyfajok ezen fölül még az által is kitűnnek, hogy előbb kezdenek nyílni, hogy virágzásuk hoszabb ideig tartó s virágzatuk dúsabb, mint a törzsalakoké. Olykor rendkívüli meny- nyiségű virágot fejlesztenek, melyek azonfölül még nagyobbak és határozottabb (intensiv) színűek és tartósabbak.“ h) „Általában az első ivadékbeli elegyfajok annál ke- vésbbé változnak, mennél messzebb állanak az őket létrehozó alakoktól rokonsági tekintetben.“ i) „Ha valamely elegyfaj törzsalakjai egyikével vagy egy más törzsalakkal, vagy végre egy más származásbeli elegy- fajjal párosíttatik: akkor leszármazott (abgeleiteter Bastard) elegyfaj keletkezik, a mely viszont az ősalakok vagy más származásbeli elegyfajjal párosítható.“ A hybridatió okozta változásoknál még sokkal kombi« náltabb átalakulásokon mennek keresztül a növények: a cul- tura befolyása következtében és a létérti küzdelemben. A 16. és 17. ptt. A növények tenyészéséről és gyógyhatásúról szól; röviden az ő felfogása szerint. A 18. 19. 20. ptt. A növények virágai és gyümölcseiből nyerhető szesz (spiritus) készítését adja elő, és a nyert folyadék gyúlékonyságát magyarázza; de hozzáteszi, hogy a kapott spiritus azért nem „olajos“, mert „ágatskái oly kitsi- nyek, hogy olajjá nem lehetnek.“ — Ezt csak úgy érthetjük meg, ha a régieknek az olajról való képzeletét ismerjük; t. i. ők az olajat is elemnek tárták, melynek atomjait ágas- bogasoknak (ramosus) lenni vélték; szerintük az atomok ágai egymásba tapadtak, s igy jött létre a láthatatlan atomokból, a látható olajcsepp. ') A 21. pt. Ismét a növények sokféle gyógyhatásáról szól igen homályosan és semmit mondólag. ') Regius U. „Philosophift naturális“ C—8 1.
