Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
22 apácai: regius: nál szerinte hiányzanak, azért nem lehet az olajos. Látjuk ebből, hogy R. a speculativ utón jutott eme magyarázatra. — 21. ) A gyükeres állatoknak erejek különb-különbféle, mivel némelyek, első, második, harmadik, negyedik rendű melegek, hidegek, nedvesek vagy szárasztok. 22. ) A’ gyükeres állatok tövön vagy tsak száron állanak. 23. ) A tövön állóknak vagy tsak egy tövök vagyon, mint a fák : vagy többes mint a bokrok. Apácai itt a „simplex“-t „egyenek fordítja pedig az auctor nem azt akará értetni, a mint ezt a mellette álló „crassiorem“ is mutatja, hanem „vastag, szét nem ágazó törzs“ trun- cust. A „multiplex tonerior“ alatt pedig a gyöngébb és a föld felületén mindjárt elágazó szár(caulis) értendő. — Manap „caudex“ alatt a Pálmák „törzse“ értetik; itt a szerző a caudex és caulis (szár) között nem tesz különbséget. 24.) A száron álló fűnek neveztetik. Regius meghatározása praeci- sebb, mint Apácaié, mert R. szerint „caule folioso“ tehát csak azok, a melyek leveles szárral bírnak: a füvek. Azonban ez sem olyan meghatározás, melyhez még szó nem férne. — 151. 1. 21.) Ratione vi- rium, aliae sunt calidae, aliae frigidiae, aliae aliis virtutibus, tűm alimentariis, tűm medi- camentosis, praeditae. 22. ) Denique stirpes uni- versae vei caudice, vei caule sunt praeditae. 23. ) Caudice quae nas- cuntur, eae plerumque illum habent vei simplicem et cras- siorern, ut arbores ; vei mul- tiplicem et teneriorem ut fru- tices. 24.) Quae caule folioso proveniunt, licrbae appcllan- tur. Apácai és Regius müveinek összehasonlításából világosan kitűnik, hogy Apácai botanikai téren csak dilletansko- dott; nem bírt annyira fölemelkedni, hogy Regiust sok helyt teljesen megértette volna; és igy az ő, 24 pontban foglalt
