Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878

23

„botanica generálisé “-bán követett egymásutánban sem találunk valami systematikus sorrendet; ép úgy, mint Regiusnál sem, hanem a mint a véletlen, vagy egyéb körülmény sugalta neki, irta azt le.

Apácai specialis botanikája, nem ítélhető meg, mint ilyen, mert csak nehány; összesen 81 növényt ismertet. Főfigyelmét a növények praktikái oldalának ismertetésére fordítja; itt-ott csodás hatást és erőt tulajdonítván egyik-másik növénynek. —

3. Nehány megjegyzés Apácai botanika generálisát illetőleg.

Rendszert (systematica), a mint fönebb is említők, az egész általános részben, hiába keresünk.

Ha a növények általános jellegzéseűl elmondottakat (24 p.), a tudomány mai álláspontjáról tekintve, csoportosítani, illetőleg systematicus sorrendbe állítani akarnék : megközelítőleg talán a következő eredményre jutnánk a) morphologia az: 5. 6. 10. 12. 14. 22. 23. 24. p. a. ß) physiologia a: 2. 3. 4. 7. 8. 9. 11. 13. 15. 16. — y) botanica medicinalis: a: 17. 21. és S) chemia practicához a: 18.

19. 20. p. alatt foglaltak tartoznának.

Tegyük vizsgálat alá Apácai 24 pontját egyenként; hogy kimondhassuk fölötte nézeteinket, és kimutathassuk, hogy menynyiben tér el a mai botanica, Apácai, illetőleg Regius botanikai ismereteitől.

A növényeket Apácai az 1. 2. pontban „gyiikeres élőtesteknek“, a 8. 9. 12. 13. 18. 21. 22. pontok alatt „gyü- keres állatoknak“ nevezi.

Ha nem tudnék azt, miszerint az aállat“ szó, a 17. 18. sz.-ban több jelentményű volt, mint manap ; (t i. állat = lény — ens, dolog = rés stb.) azt kellene föltennünk Apácairól, hogy ő már ismerte azt a continuitást, mely a szerves világ egyedeit annyira szétválaszthatatlanokká teszi, hogy manap már csak felsőbb rendű és alsóbb rendű állatok v. lényekről beszél a természetbúvár, értvén az utóbbiak alatt a növényeket.