Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1878
13 lágiak is.“ ') Ennélfogva a botanikának csak épen azon okból jutott hely az Encyclopaediában, mert ő az egész tudomány összegét föl akarta ölelni; különben az encyclopaedicus ismeret utáni törekvésének rúgóját megtaláljuk a híres Bisterfeldnek fönnebb is idézett buzdító szavaiban „a biblia helyes megértésére encyclopaedicus ismeretek nélkül gondolni sem lehet.“ De maga Apácai sem tartja magát botanikusnak, s őszintén megvalljaEncyclopaediájának „előszavában“: hogy a tudomány egyik-másik ágában mily szerzőket követ „sequor“; de helyesebben azt kellett volna mondania, legalább a „bo- tanica-generalist“ illetőleg „transfero“; mert az említett rész szószerinti fordítása Regius Henrik „Fundamenta physices“ című munkája 148 — 153 1. találtató „De stirpibus“ szóló botanikai résznek. Apácai tehát a botanikában nem egyéb compilator, illetőleg fordítónál; azért őt magát e téren csak akkor ítélhetjük meg helyesen, ha előbb a forrást, melyből merített, illetőleg annak álláspontját kijeleltük. Regius Henrik „Fundamenta physices“ c. művét 1646. adta ki Amsterdamban, a mint ez a címlapon olvasható. Regius nem említ auctorokat, kik után művét összeállí- tá; azonban hihető, hogy a szerző, Aristoteles és Plinius munkáit használta könyve összeállításánál. Regius művének megjelenése azon korszakra esik, melynek munkásai még az antik csoporthoz számíttatnak; igaz ugyan, hogy R, műve a tudomány akkori állásának színvonalán van tartva, de mégis érzik rajta az ódonság szaga. így tehát Apácait is auetora mellé állítjuk e téren, és kimondjuk, hogy ő a botanikában az antik csoporthoz tartozik; a hol még botanikai tudományról szó nem lehet, mert e kor ismerete gyakran csak a hivésben feneklett, ritkán jutott a tudás magaslatára; azonban a tudás is ha minden systema nélküli, önmagában véve, még nem tudomány. Annál kevésbbé várhatunk tehát egy Apácaitól tudományos alapon álló és művészi apparátussal kiállított botanikát, mivel ő csak compilator volt; auetora pedig még a specu- lativ módszert követte, mely módszer követői gyakran a naiv felfogás és babonás hiszékenység hínárjába estek. ') Imre S. Magy. irodt. 148 1.
